A külföldön a tulajdonosok által anonimnak kért számlák után − jellemzően Luxemburgból, Ausztriából és Svájcból − az azokat vezető bankok a kamatadó 75 százalékát utalták a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) számlájára az elmúlt év után, nagyjából egymilliárd forintot - írja a pénteki Napi Gazdaság. 35 százalékos adómértékkel számolva ez 3,8 milliárd forintnyi kamatot jelenthet. Az érintett országokban messze nem olyan a hozamkörnyezet, mint hazánkban, így például 2 százalékos átlagos hozammal számolva közel 200 milliárd forint az az összeg, amellyel kapcsolatban a tulajdonosok nyugodtan alhatnak, hiszen eleget tettek adózási kötelezettségüknek.

Azokkal a magyar megtakarítókkal, akik külföldi számlavezető bankjuknak nevesítetten jelezték, hogy ne vonjanak le tőlük a kamatadót, mert majd ők maguk, legkésőbb az szja-bevallásukkal itthon leadózzák a kamatot, teljesen más a helyzet. Az EU összesítése szerint a magyarok külföldi betétjeire csak Európában - döntően Svájcban és Ausztriában - 13,1 milliárd forintnyi kamatot fizettek az érintett bankok. Ezen betétek után a NAV 2 milliárd forintot meghaladó kamatadó-bevételhez juthatna - ha ez a bevétel beérkezne. Ausztriában azonban csak az adócsalás büntetendő, az adóelkerülés nem, amíg az osztrákok nem csatlakoznak az uniós sorhoz - ez ugyanakkor év végéig megtörténik -, addig a külhoni számlákon őrzött vagyonok jó részéről nem lehet adatokat bekérni.

A vonakodó államokban levő vagyonok azonban rendkívüli méretűek lehetnek: ha csak 2 százalékos éves hozammal számoljuk az unión belüli megtakarításokat, akkor a 700 milliárd forinthoz közelíthet a külföldön lévő nevesített állomány, az anonimokkal együtt pedig 900 milliárd körülire tehető a teljes vagyon. Ugyanakkor ha a jelenlegi kamatkörnyezetben nem is teljesen képtelen, egyszázalékos hozammal kalkulálunk, akkor a nevesített vagyon 1300, míg a teljes magyar tulajdonoshoz kötött betétállomány 1700 milliárd forintra rúghat az EU és a NAV kamatadó-elszámolási adata alapján.