Feldman Zsolt emlékeztetett: a kisüzemi sörtermelés piaci pozícióinak megerősítése érdekében a tárca az utóbbi években több kormányzati intézkedést is hozott. Példaként említette, hogy kidolgozták a Magyar Élelmiszerkönyv emelt szintű, a különleges minőségű sörökre vonatkozó irányelveit. Ez mind a fogyasztók, mind az előállítók számára biztosítja, hogy az így jelölt termékek valóban megfelelnek a magasabb minőségi követelményeknek. 

Hozzátette: a VM kezdeményezte a jövedéki eljárással kapcsolatos adminisztráció egyszerűsítését, a kis sörfőzdék jövedéki adójának mérséklését is. Így a házi sörfőzés évi 1000 literig adómentessé vált, míg az évi 8000 hektoliternél kisebb kapacitású úgynevezett független sörfőzdék által előállított sör jövedéki adója 50 százalékkal csökkent. A jövedéki nyilvántartás szintén egyszerűsödött. A helyettes államtitkár beszélt arról is, hogy kívánatos volna, ha egyre több jó magyar kézműves sör készülne.

A kisüzemi sörfőzdék a belföldi sörpiac választékát színesítik, sörkülönlegességeket állítanak elő. Termelésük az éves magyarországi sörelőállításnak nem teszi ki a fél százalékát – mondta az MTI-nek Vaskó György, a Kisüzemi Sörfőzdék Országos Egyesületének elnöke. Hozzátette: Magyarországon a kis sörfőzdék száma már meghaladja az ötvenet.

Kis sörfőzdének tekinthető az a sörelőállító-műhely, amely évi mintegy 8 ezer hektoliter mennyiséget készít évente. Emlékeztetett: emellett vannak még a házi sörfőzdék, amelyek kapacitása 10 hektoliter évente. Ezeknek a főzdéknek az egy része jelenti kisüzemi sörfőzdék utánpótlását. 

Az egyesület elnöke a cégek összesített árbevételét nem tudta megbecsülni – mivel ilyen adtatok nem állnak rendelkezésre –, ugyanakkor elmondta, hogy 2009-ben 50 főzde 110 millió, míg 2010-ben 48 mintegy 100 millió forint jövedéki adót fizetett be. A múlt évben pedig – a becslések szerint – a kisüzemi sörfőzdék, az adómérséklésnek köszönhetően mintegy 70 millió forint jövedéki adót fizettek.