Egyre több optimista véleményt lehet olvasni az Egyesült Államok és az Európai Unió által szorgalmazott szabadkereskedelmi egyezményről, amely ha valóban megvalósul, akkor a történelem legnagyobb kereskedelmi és beruházási szövetségét jelentheti. A tét óriási, a két gazdasági blokk a globális GDP több mint 40 százalékát tudja magáénak, és ha összejön a megállapodás, akkor a nyugati világ újabb növekedést ígérő időszak elé nézhet – írja a Pénzügyi Szemle Online blogja.

Michael J. Boskin, a Stanford University közgazdász professzora hangsúlyozza, hogy a múltban a "sikeres" kereskedelmi és beruházási egyezmények – vagyis azok az esetek, ahol a felek gyors és hatékony módját találták a vámok és az adminisztratív korlátozások lebontásának – fenntartható és hosszan tartó növekedést biztosítottak. A pozitív példa, ahol a rendszer működött és működik, az észak-amerikai egyezmény, a NAFTA, míg például a dél-ázsiai szövetség, a SAFTA esetében csak lassan és vontatottan haladtak a tárgyalások.

A siker nem garantált – az egyezmény 2014 végi tető alá hozása talán túl optimistának tűnik –, és mint minden hosszú tárgyalás során, az ördög most is a részletekben rejlik. Az, hogy az Európai Unió 28 tagállama és az Egyesült Államok súrlódásmentesen megegyezzen minden apró részletről, kizártnak tekinthető, a kérdés csak az, hogy lesznek-e olyan kérdések, melyek megakasztják a tárgyalásokat, írja a blog.

Kérdéses például, hogy a két blokk pénzügyi szektorának szabályozását hogyan sikerül harmonizálni. Megint csak aggódhatnak az amerikai generikus gyógyszergyárak, akik a szabadalmaikat jóval nagyobb biztonságban tudhatják a mai amerikai szabályozás alatt, mint Európában. A legnagyobb vitákat azonban minden bizonnyal a mezőgazdasági termékek keltik majd, jelesül hogy a szabadkereskedelmi egyezmény mely génmódosított élelmiszereket fogadja majd el, és melyeket zár ki. És hogy ki mennyit nyerne ezzel a szövetséggel? David Cameron brit miniszterelnök például kétmillió új munkahelyet ígér, míg Michael J. Boskin úgy számol, hogy a szabadkereskedelmi egyezményből származó többlet GDP az EU-ban elérheti az évi 160 milliárd dollárt, az USA-ban pedig a 128 milliárd dollárt.