Amennyiben a kabinet az MNB-hez fordul egy olyan javaslattal, amely élvezi a frakciószövetség és a kormány támogatását, az MNB kialakítja véleményét a devizahitelekkel kapcsolatban - fejtette ki. A jegybank álláspontja az ügyben három pilléren nyugszik: nem sérülhet egyetlen, a jegybanktörvényben megfogalmazott cél sem, így sem az árstabilitás, sem a pénzügyi stabilitás, sem a növekedés. 

Az MNB pénzügyi stabilitási szempontból minden olyan megoldást ellenezni fog, amely egyetlen pillanatra összpontosítja az összes terhet - jelentette ki. Az MNB elnöke hangsúlyozta: a jegybank kész arra, hogy a legszigorúbb pénzügyi stabilitási szabályok betartása mellett -  felszabadítható devizatartalékából, a mindenkori piaci árfolyamon - a kormány és a bankszövetség közös programja mellé álljon.

Hozzátette, a magyar gazdaság pénzügyi stabilitási szempontból akkor lesz rendben, ha a magyar gazdaságból kiveszik a devizahiteleket, ez szerinte minden szereplőnek érdeke. 

Az MNB munkatársai által készített elemzésekből kirajzolódó megoldásokat - például egy megerősített árfolyamgátat - nem tartaná rossznak - válaszolta az újságírók kérdésére.

Több javaslatot is felvetett a jegybank augusztusban megjelentetett cikksorozata az árfolyamgát vonzóbbá tételére, ezek egyike a törlesztőrészletek teljes forintosítása 180 forintos frankárfolyamon, ami az MNB számításai szerint a mostani árfolyammal számolva a jövőben évi 30-40 milliárd forint körüli költséget jelentene.

A cikksorozat két szerzője, Balog Ádám jegybanki alelnök és Nagy Márton ügyvezető igazgató szerint ez nem egy egyszeri, azonnali devizahitel-átváltás, hanem a fennálló tartozás fokozatos, de teljes mértékű forintosítása, az adósság árfolyamkockázatának teljes megszüntetése lenne.

Az árfolyamgát vonzóbbá tételének lehetőségei között említették még a szerzők az ötéves, könnyített időszak meghosszabbítását, akár a futamidő végéig, illetve a törlesztőrészletben a 180 forintos svájci frank árfolyam feletti tőkerész - nem teljes, csak - egy részének elengedését.

Emlékeztetnek rá, az árfolyamgáttal megvalósult az árfolyamveszteségek részleges társadalmasítása, az adósság átértékelődéséből fakadó többletterhet nemcsak az ügyfél állja, hanem az állam és a bankrendszer is szerepet vállal belőle. 

A cikksorozat első két részében a szerzők egyebek mellett  sürgető szociál- és gazdaságpolitikai feladatnak nevezték a devizaalapú jelzáloghitel-adósok problémájának kezelését. Arra hívták fel a figyelmet, hogy a válság előtt megkötött devizaalapú jelzáloghitel szerződésekben rögzített aránytalan erőviszonyok jelentős hátrányt okoztak, és okoznak jelenleg is a devizaadósoknak; a bankok évente összesen 60-70 milliárd forint többletbevételt értek el az egyoldalú kamatemelésekkel, illetve az árfolyamrés szélesítésével. Ezek a banki lépések átlagosan 20 százalékkal emelték a devizaadósok törlesztőrészleteit.

A cikkben közölt táblázat szerint 2013 június végén a hazai bankrendszer devizaalapú jelzáloghitel-állománya összesen 3525 milliárd forintra rúgott, 501 ezer szerződés révén. Ebből lakáscélú jelzáloghitel 1828 milliárd forint volt, 222 ezer megkötött szerződés révén. A szabad felhasználású jelzáloghitelek összege 1697 milliárd forintot tett ki, 279 ezer szerződés révén. 

A nem teljesítő hitelek a teljes állományhoz viszonyítva idén június végén már 21 százalékot tettek ki, abszolút számban kifejezve 731 milliárd forintot értek el. Ennek többsége - 437 milliárd forint - szabad felhasználású jelzáloghitel volt, ami a teljes állomány 26 százaléka, míg a lakáscélú nem teljesítő kölcsönök összege 294 milliárd forintot ért el, a teljes állomány 16 százalékát.