Ez volt sorrendben a tizennegyedik kamatvágás azóta, hogy 2012. augusztusban 7,00 százalékról 6,75 százalékra csökkent az irányadó ráta. Idén júliussal bezárólag rendre 25 bázispont volt a lazítás mértéke, az előző kamatdöntő ülésen, augusztus 27-én azonban 20 bázisponttal csökkentettek, 3,80 százalékra.

Az MNB akkor kiemelte: a monetáris tanács megítélése szerint az inflációs és reálgazdasági folyamatok lehetőséget adnak a monetáris kondíciók lazítására, az ország kockázati megítélésének alakulását figyelembe véve azonban indokolt a kamatcsökkentés ütemének mérséklése.

A forint a hírre kissé erősödött. Az eurót a kamatdöntés után öt perccel 299,85 forinton jegyezték a bankközi devizakereskedelemben, míg előtte valamivel 300 forint felett járt a jegyzés.

Ennél nagyobb kamatvágást is el tudtak volna képzelni

Valószínűleg ezúttal sem volt teljesen egységes a tanács, de a döntés megfelelt a piaci várakozásoknak – írta Gabler Gergely, az Equilor szenior elemzője. Voltak azonban olyanok, akik ennél nagyobb mértékű kamatcsökkentést is elképzelhetőnek tartottak a Federal Reserve múlt szerdai döntése nyomán, hiszen a QE3 program keretösszegét a várakozásokkal ellentétben nem csökkentették az amerikai jegybankárok.
 
Az MNB 15 órakor ad ki sajtóközleményt a döntés részletes okairól, ebből útmutatást kaphatnak a piaci szereplők a monetáris politika további alakulását illetően. Az elemző úgy gondolja, hogy év végéig folytatódik a kamatcsökkentési ciklus, így – 20 bázispontos vágásonként – 3,0 százalékra csökkenhet az irányadó ráta.
 
Ettől a pályától akkor várnak csak eltérést, ha a Fed QE3 kivezetése mégis idén indulna el, és ez nagyobb turbulenciát váltana ki a nemzetközi piacokon, és jelentősebb forintgyengülést hozna. A piaci árazás ennél valamivel enyhébb pályát mutat, a határidős kamatok alapján, 3 hónap múlva 3,23 százalék lehet az irányadó ráta.

Máshogy is lazít az MNB

A korábban hangoztatottakkal szemben nagymértékben növelte az MNB a Növekedési és Hitelprogram keretösszegét, ezúttal 2000 milliárd forintnyi ingyen forrást tervez szétosztani a jegybank. Ennek első lépése októberben indul 500 milliárd forintos keretösszeggel – írta az Equilor.
 
Az új program ugyan tovább bővíti a hitelezést, és ezáltal pozitívan hat a gazdasági növekedésre, de emellett jelentős többletterhet is ró a költségvetésre a következő években. Az emelkedő mérlegfőösszeg ugyanis az MNB forrásoldalán a kéthetes kötvényekben csapódik majd le, amire az alapkamatot fizeti az MNB, míg az eszközoldali növekmény 0 százalékos bevételt hoz, így a két kamat közti különbség az MNB vesztesége minden kiadott forint után. Ráadásul a likviditás többlet megemeli a forintkínálatot, ami növelheti a hazai fizetőeszközre nehezedő nyomást – olvasható az elemzésben.