A cikk szerint az INA két főrészvényesének kapcsolatát ebben a pillanatban két kulcsdokumentum határozza meg: a részvényesi megállapodásról szóló szerződés és a gázkeretszerződés. Az első dokumentummal a két oldal jogait és kötelezettségeit, valamint az INA irányítási struktúráját határozták meg, a másodikban pedig azokat a feltételeket fektették le, amelyek alapján Horvátország kivezeti az INA-ból a gázkereskedelmi üzletágat, valamint, hogy milyen elvek alapján folytatja Zágráb az INA által kitermelt gáz felvásárlását. 

Mindkét szerződést 2009. január 30-án írták alá, a gázszerződésnek pedig van egy kiegészítése is, amelyet ugyanazon év decemberében kötöttek. A szerződés eredeti előírásai alapján a Molnak jelentős korlátozásai voltak az INA-részvényekkel kapcsolatban. Meghatároztak például öt évre egy úgynevezett lock-up időszakot, amely során a Mol a horvát kormány beleegyezése nélkül nem adhatta el, nem ruházhatta át, nem zálogosíthatta el az INA részvényeit, és semmilyen módon nem válhatott meg azoktól.

A Mol tulajdonosi szerkezetének változása esetén Horvátországnak elővásárlási joga lenne, mégpedig olyan áron, amilyet egy nemzetközi revizor állapít meg. Emellett a szerződés érvényességének teljes ideje alatt a horvát kormánynak elővásárlási joga van, ha a Mol úgy dönt, hogy INA-részvényeit a tőzsdén kívül akarja egy harmadik félre átruházni. Ennek feltétele, hogy a kormány ugyanakkora összeget köteles fizetni ugyanolyan feltételek mellett, mint amilyet a harmadik fél kínál. 

A Mol tehát 2014. január 30-ig egyáltalán nem adhatná el az INA-ban lévő részesedését a horvát kormány beleegyezése nélkül – fogalmazott a Vecernji List –, ezt követően pedig köteles lenne Zágrábnak felkínálni – azzal a feltétellel, hogy keressenek másik vevőt. A problémát az jelenti, hogy ezeket a jogokat a horvát kormány elveszíti, amennyiben nem teljesíti a gázkeretszerződésben foglaltakat.

Horvátország pedig ezeket még nem teljesítette, a gázüzletág átvétele ugyanis körülbelül 3 milliárd kunás kiadást jelentene az államnak, ennyit kellene kifizetnie az INA-nak a meg nem valósított haszon miatt, mert nem vette át az üzletágat 2009. december 31-ig, mint ahogy az a szerződésben szerepelt. Magyarország erre a tényre építi azt az állítását, miszerint Horvátország elveszítette elővásárlási jogát. A zágrábi bíróság viszont a Mol–INA-üggyel kapcsolatos elsőfokú ítéletében megállapította, hogy mindkét szerződést törvénytelen körülmények között kötötték. Amennyiben jogerőssé válik az ítélet, a horvát kormány a szerződések megsemmisítését is kérheti – írta a horvát lap.

A Vecernji List szerint ez a bonyolult helyzet hosszú bírósági procedúrává válhat, ezért nehéz elhinni, hogy bármelyik komoly cég is kész lenne megvásárolni a Mol INA-részesedését, és úgy belépni a vállalatba, hogy előtte nem született megállapodás a horvát kormánnyal. Ezért a Mol INA-részvényeinek eladása egy "ellenséges" befektető számára nem meggyőző – fogalmazott a lap.

A Mol és a horvát kormány tárgyalásai szeptember közepén kezdődtek. A felek akkor abban állapodtak meg, hogy havonta találkoznak, és legfontosabb feladatuk a részvényesi szerződés módosítása és a közös célok megállapítása lesz.