Szenzációként futott szét a sajtóban a hír, hogy Léhmann György egyik devizahiteles ügyében pert nyert az OTP Bank ellen. "Azt hiszem, összedöntöttem a devizahitel-szerződést" – nyilatkozta szerényen a Somogyi Hírlapnak a Pécsi Ítélőtábla határozatáról a több mint hétszáz devizahiteles-ügyben eljáró siófoki ügyvéd, akinek ezek közül ez az első jogerős nyertes pere.  

A hvg.hu birtokába került ítélet alapján azonban szó sincs nagy devizahiteles-győzelemről, és arról még kevésbé, hogy a siófoki ügyvédnek sikerült volna „összedöntenie” a devizahitel-szerződést. A szeptember 19-én hozott ítélet alapján a másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla az OTP Bankot perlő devizaadósoknak adott igazat, teljesítette a bankkal szembeni keresetüket, és a pénzintézetet az első- és a másodfokú perben egyaránt pervesztesnek ítélte. Ezért az OTP-t a rá eső perköltségek, valamint az eljárási illetékek megfizetésére kötelezte. Itt véget is ér a devizahiteles-győzelemről szóló történet, miután ebből nem következik az, hogy a bíróság helyreállítja az eredeti állapotot. Vagyis az ítélet részletei már nem sok örömre adnak okot az adósoknak. Klasszikus patthelyzet alakult ki.

Az egyoldalú kamatemelést támadták

A perben az adósok, akiket Léhmann György képviselt, arra kérték a bíróságot, hogy állapítsa meg, érvénytelen a devizahitel-szerződésük azon pontja, amely a bankot feljogosította a hiteldíj (a hitelkamat, illetve az egyéb költségek) egyoldalú módosítására. Emellett azt is kérték, hogy a bíróság ítéljen úgy, hogy ez a pont rájuk nézve a szerződés megkötésétől nem jelent kötelezettséget. Ennek alapján az adósok feltehetően azt szerették volna elérni, hogy a bíróság visszamenőlegesen érvénytelenítse az OTP eddigi egyoldalú díjemeléseit.

Léhmann György

MTI / Beliczay László

Az adósok 2007-ben vettek fel 19 év futamidőre 8 millió forint értékű svájcifrank-hitelt. A szerződéskötés az akkori jogszabályoknak megfelelően le is zajlott, az adósok tudomásul vették, hogy az árfolyamváltozás miatt úgy alakulhat a helyzet, hogy többet kell fizetniük. Elfogadták azt is, hogy az OTP rájuk nézve hátrányos módon, egyoldalúan megváltoztathatja a hitel kamatát és egyéb költségeit. Miután azonban a bank ehhez az eszközhöz nyúlt, az adósok beperelték.

Az első fokon eljáró Kaposvári Törvényszék csak részben értett egyet az adósok keresetével, és úgy döntött, a hiteldíj egyoldalú módosítását lehetővé tevő pontból csak egy rész érvénytelen. Ezzel az ítélettel senki nem nyert: a kaposvári bíróság az adósok keresetét elutasította, sőt, az adósokat és a bankot egyaránt 240 ezer forint illeték megfizetésére kötelezte.  A felmerült perköltségekről is úgy rendelkezett, hogy azokat mindegyik félnek magának kell viselnie.

Nem dőlt össze a szerződés

Az elsőfokú ítélettel az adósok és az OTP egyaránt elégedetlen volt, ezért fellebbeztek. A másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla már az adósoknak kedvezőbb döntést hozott, és helyben hagyta a keresetüket: az ítélet szerint teljes egészében érvénytelen a szerződésnek az a pontja, amely az OTP Bankot a hiteldíj egyoldalú megváltoztatására jogosítja fel. A bíróság döntése alapján a megtámadott feltétel a szerződésben nem él tovább. Nincs szó azonban a szerződés joghatásainak megsemmisítéséről, a szerződés a hibás feltétel kihagyásával, változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket, és teljesíthető a bíróság indoklása szerint. Ennek alapján nem igaz Léhmann György állítása, hogy sikerült összedöntenie a devizahitel-szerződést. Azt egyelőre nem lehet megmondani, hogy az adós ezzel milyen mértékben járt jól. A bíróság a szerződést azért látja teljesíthetőnek, mert a változással az nem vált az adós számára terhesebbé.

Emellett abban sem csak az adósok javára döntött a pécsi bíróság, hogy milyen jogkövetkezménye legyen a kérdéses pont érvénytelenítésének. A Pécsi Ítélőtábla láthatóan nem akart egyértelmű döntést hozni ebben. A kérdés itt az, hogy ha utólag kiveszik a szerződésből az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő pontot, akkor hogyan számoljon el a bank az adóssal az eddigi egyoldalú kamatemelésekkel kapcsolatban. Erről nem döntött a pécsi bíróság. Azt elismeri, hogy az adósok megfelelő gondossággal eljárva sem számolhattak a hiteldíj változásával, ugyanakkor kitér arra is, hogy ha az érvénytelenség következményeként a bíróság helyreállítja az eredeti állapotot, az a bankot hozza hátrányos helyzetbe. A bíróság szerint arra nincs mód, hogy az érvénytelen szerződési feltétel helyett a bíróság új, a felek egyenlőségét helyreállító feltételt szabjon meg.

Az adósok győzelme a perköltségek megoszlása tekintetében sem egyértelmű. A Pécsi Ítélőtábla ugyanis úgy döntött a javukra, hogy egyúttal a bank perköltségeit is mérsékelte: az OTP-t kötelezte, hogy 50 ezer forintot fizessen az adósok elsőfokú perköltségére és 25 ezer forintot a másodfokú perköltségre. Az államnak viszont jóval kevesebb jutott, mint azt a kaposvári bíróság szerette volna: a Pécsi Ítélőtábla az adósoknak elengedte az eljárási illetéket, és az OTP Bankot kötelezte a megfizetésére, de 36 ezer forintra csökkentette az összeget. Emellett a banknak ki kell fizetnie 48 ezer forint elmaradt fellebbezési illetéket. Összességében a per végül kevesebbe kerül az OTP-nek, mint a kaposvári ítélet alapján, ha elfogadja a pécsi döntést. A bank azonban közölte, hogy fellebbez, és a Kúria elé viszi ezt az ügyet is.

Ezért teljesítette a bíróság az adósok keresetét

A bíróság a perben elsősorban azt vizsgálta, hogy tisztességtelen volt-e vagy sem a devizahitel-szerződés azon pontja, amelyben az OTP kikötötte magának az egyoldalú szerződésmódosítás jogát. Az ítélőtábla döntésében fontos elem, hogy a bank a szerződés kérdéses pontjában rögzítette azt az úgynevezett oklistát is, amelyben megszabta, milyen tényezők változása esetén módosíthatja egyoldalúan a hiteldíjat (ezek a következők: a bankközi hitelkamatok, infláció, jegybanki alapkamat, állampapírok hozama, vagy a bank forrás- illetve hitelszámla-vezetési költségének, vagy a lakossági hitelek kockázati tényezőinek a pénzintézetre nézve káros változása).

Fülöp Máté

A Pécsi Ítélőtábla elismerte, hogy a bank kiköthette az egyoldalú szerződésmódosítás jogát, az megfelelt a hatályos jogszabályoknak, így önmagában nem minősülhet tisztességtelennek. Ugyanakkor a bíróság szerint az egyoldalú módosítás akkor is lehet tisztességtelen, ha önmagában nézve alapos okkal történik, ugyanis a jogok és kötelezettségek indokolatlan mértékű megbontásához vezethet.

A Pécsi Ítélőtábla szerint az adósok által kifogásolt pont valóban hibás, ugyanis a szerződés semmilyen tekintetben nem rendelkezik arról, hogy az egyoldalú módosításra okot adó tényezők változását milyen mértékben, arányban és milyen összefüggések mentén veszi figyelembe a bank. Így az OTP-nek a szerződés alapján joga van korlátok nélkül emelni a hiteldíjat. Például, a szerződés szerint, ha változik a fogyasztói árindex, a bank módosíthatja a kamatot, amiből az következik, hogy ezt gyakorlatilag bármikor megteheti, hiszen az infláció mértékének változása egészen biztosan be fog következni. Vagyis a szerződés hiába tartalmazza, mely okok esetén módosíthatja a szerződést a bank, azok a feltételrészletek hiányoznak belőle, amelyek az egyoldalú módosítást a fogyasztó számára is követhetővé és mértékét ellenőrizhetővé tennék.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Nem bánja meg!