Egy esetleg hirtelen 310 forint fölé kúszó eurókurzus az inflációs célt is veszélyezteti, így joggal várható, hogy ebben az esetben a jegybank lépni fog az irányadó ráta emelésével a forint védelme érdekében - mondta Balatoni András.

Az ING Bank vezető elemzője szerint bár az eurózóna is kikerült a recesszióból, a régióban továbbra is törékeny a konjunktúra. Jelentős különbségek figyelhetők meg a tagállamok között, ami mögött négy tényező húzódik meg, így az ingatlanpiac, a költségvetési politika, a hitelezés és az exportszerkezet. Hozzátette: összességében arra számítanak, hogy a hazai külső kereslet érdemben gyorsulni fog az előrejelzési horizonton (2013 harmadik negyedévétől 2014 végéig), és a sokéves átlag fölé kerül. A nemzetközi befektetői hangulat viszont volatilisabbá válik.

Előrejelzésük szerint idén 0,6 százalékkal, jövőre 1,9 százalékkal nő a GDP. A szakértő szerint a fogyasztás és a kiskereskedelmi forgalom elsősorban a kormányzati intézkedések miatt bővül. A vállalatok a bérekkel reagáltak az alacsony inflációs környezetre, azonban az szja változások miatt a nettó bérek dinamikája továbbra is magas szinten áll. A szabályozott árak csökkentése az év/év fogyasztóiár-index historikus mélypontját eredményezte, így összességében a reálbérek jelentősen emelkedtek. 

Az állóeszköz-felhalmozás is élénkült az elmúlt negyedévben, ami elsősorban a költségvetési beruházások felfutásával magyarázható. A növekedés az építőipar kibocsátásában is tükröződött, ami így hozzájárult a GDP-növekedéshez. Kedvező hatást fejthet ki az állóeszköz-felhalmozásra a jegybank növekedési hitelprogramja (NHP) - tette hozzá. 

Balatoni András szerint a növekedési hitelprogram teljes összege eléri a GDP 9,5 százalékát, így egy kisebb hasznosulás esetén is érdemben emelheti a beruházási aktivitást. A programnak ugyanakkor költségei is vannak: egyrészt a költségvetést 80-120 milliárd forinttal terheli, másrészt a bankszektor vesztesége tovább emelkedhet, amennyiben a 2,5 százalékos kamatrés nem elegendő a hitelezés kockázatainak a kigazdálkodására, ennek ellenére összességében a program pozitívan értékelhető - emelte ki. 

"A hazai infláció tartósan alacsonyabb pályára került az elmúlt időszakban. A keresleti oldal és a költségtényezők alakulása a dezinflációs folyamatot támogatja, emellett a várakozások is historikus mélypontra süllyedtek, az elkövetkező egy évben nem számítunk érdemi áremelkedési nyomásra, az infláció jövőre éves szinten 2,4 százalék lesz" - mondta Balatoni András.