szerző:
Máriás Leonárd - Nagy Gergő
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A miniszterelnök ígérete szerint a kormány 100 ezer forint fölé emeli a minimálbért. Kérdés azonban, mekkora kockázatot vállal. Ha enged a nyomásnak, nagyot emel, ha az észérvekre hallgat, csak szimbolikus lépést tesz. Tippelje meg az eredményt!

A ciklus végére 100 ezer forint fölé fog emelkedni a minimálbér Magyarországon – mondta Orbán Viktor 2012 nyarán. A céltól már nincs messze, hiszen már idén 98 ezer forintnál tart, így a nagy kérdés inkább az, mennyivel mer 100 ezer fölé menni a kormány. A 2 ezer forintos emelés, amellyel éppen csak teljesítené a vállalást, valószínűleg nem lenne elég a munkavállalóknak. A pluszpénz a kabinet által jövőre várt 2,4 százalékos pénzromlás mértékét sem érné el, így a dolgozók már az év első félévben azt tapasztalnák, hogy kevesebbet ér a jövedelmük, mint egy évvel korábban. Választási évben ez rossz hangulatot szülhet, ezért valószínű, hogy a kormány tovább megy 100 ezernél.

A Fidesztől nem is áll távol a nagyobb léptékű béremelés, különösen választások előtt: az első Orbán-kormány 2001-2002-ben két lépcsőben közel duplájára emelte a minimálbért (súlyos terhet róva a gazdaságra és a költségvetésre). Azzal is összhangban kell lenni, hogy Rogán Antal szeptember elején – feltehetően nem véletlenül – azzal támadta a szocialista pártot, hogy kormányzásuk nyolc éve alatt kevesebbel emelték a minimálbért, mint a Fidesz-kormány az elmúlt három évben.

Emelésre várnak

A kormány valószínűleg most is hajlana egy nagyobb bérnövelésre. Legalábbis a cégek többsége erre számít a Policy Agenda felmérése szerint, egy részük akár 6 százalékkal nagyobb minimálbért is elképzelhetőnek tart jövőre. Ez a jövő évre várt infláció alapján már reálbér-emelkedést is jelentene. Ekkora emelést látna szívesen a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége is, ezzel a 2014-es minimálbér 104 ezer forintra nőne. A legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igénylő munkák esetén kötelező garantált bérminimumot az érdekképviselet 121 ezerre emelné az idei 114 ezer forint után.

Az Audi A3 gyáravatóján 2013. júniusában. Örülhetnek a gyári munkások: százezer forint felett lehet a minimálbér?
Stiller Ákos

Dönteni viszont a kabinet fog: a tavaly júliusban hatályba lépett új munka törvénykönyve szerint a minimálbér és a garantált bérminimum összegét a kormány határozza meg. Azonban ha túl sokat emel, komoly veszteségeket okozhat a cégeknek, ami hátráltatná a gazdasági növekedést. Márpedig a legnagyobb probléma, hogy a lázas jövő évi keresletélénkítés ellenére is kérdéses lehet a növekedési ütem.

A 2012-es teszt

Azt, hogy miképp hat a gazdaságra egy jelentős minimálbér-emelés, a kormány már 2012-ben kipróbálta: év elejétől egy lépésben 19,2 százalékos növelést hajtott végre, amellyel súlyos károkat okozott a vállalkozásoknak. Az emelésre azért volt szükség, mert a kormány megszüntette az adójóváírás intézményét, amely addig személyijövedelemadó-mentességet biztosított a minimálbér környékén keresőknek. Az adójóváírás kivezetésével az alacsony bérek adóterhe hirtelen nulláról az általánosan érvényes 16 százalékra ugrott. Azaz, a minimálbér emelése nélkül több mint 20 százalékos nettó bércsökkenés következett volna be 2012-ben a legalacsonyabb jövedelműeknél (a pénzromlás mértékét is beleértve). Végül a 2012-es bruttó 93 ezer forint minimálbér forint után ugyanúgy 60 600 forintot vittek haza a munkavállalók az adóterhek levonása után, mint 2011-ben a bruttó 78 ezer forintos minimálbér után. (Az alacsony keresetűek így is komoly veszteséget szenvedtek, ugyanis a nominálisan szinten tartott fizetés 5,7 százalékos reálbércsökkenést jelentett a pénzromlás miatt.)

A jelentős emeléssel a cégek veszítettek a legtöbbet, hiszen nekik egy csapásra 15 ezer forinttal többet kellett fizetniük minden egyes alacsony képzettségű munkavállalójuk után. Ez valószínűleg visszafogta a cégek tevékenységét, nem  bővítettek munkahelyeket (ami különösen az alacsony képzettségűek elhelyezkedését nehezítette meg, az ő munkájuk ugyanis sok esetben nem ér annyit, mint a minimálbér), vagy elbocsátásokkal, adóelkerüléssel próbáltak spórolni.

A kormány persze felkínálta a cégeknek, hogy támogatja a minimálbér-emelésüket. Ám ennek a pénznek jó része bent ragadt a költségvetésben (idén például a 10 milliárd forintos keretből csak 2 milliárdra érkezett kérelem, egyes feltételezések szerint azért, mert a cégek nem akartak kapcsolatba kerülni a hatósággal).   

Akkor most jobban járnak a dolgozók, ha emelik a minimálbért, vagy nem?

A 2000-es évek elején történt jelentős emelés alapján a válasz egyértelmű nem. Az utólagos hatásvizsgálatok szerint az akkori minimálbér-emelések nem ösztönözték munkára a lakosságot (így a stagnáló foglalkoztatással például kisebb volt a gazdasági teljesítményünk), a munkaintenzív ágazatokban pedig egyértelműen csökkentették a foglalkoztatást. Így az akkori minimálbér-emelés rövidlátó és káros intézkedésnek bizonyult. Ebből a szempontból illeszkedett a magyar foglalkoztatáspolitika elmúlt két évtizedébe, amely mindig rövid távú politikai érdekek mentén kényeztette el a munkavállalókat, feláldozva a munkahelyeiket.

 

Ugyanakkor közgazdászok, cégvezetők, munkavállalók, illetve érdekképviseleteik, és az őket pártoló laikusok véget nem érő vitát folytatnak arról, hogy jó e a minimálbér, és leginkább kell-e emelni. A munkavállalók képviselőinek visszatérő panasza, hogy a minimálbér nettó összege nem éri el a létminimumot (ez tavaly 86 ezer forint volt), amellyel az a piacpárti érv állítható szembe, hogy akkor sem jönne el a Kánaán, „ha 1 000 000 forintra növelnék a minimálbért”. Ezeket a béreket ugyanis valakinek ki kellene fizetnie, de természetesen a legtöbben nem tudnák, ezért végül senki sem adna munkát senkinek.

 

Az is egy klasszikus érv a minimálbér-emelés mellett, hogy fehérítő hatása lehet. Magyar sajátosság ugyanis, hogy a cégek minimálbérre jelentik be a dolgozóikat, az afeletti jövedelmeiket pedig feketén fizetik ki. Emiatt a magasabb minimálbérszint növeli a cégek járulékfizetési mértékét. A Magyar Nemzeti Bank egy 2007-es tanulmányában azt találta, hogy körülbelül 300 ezerrel több minimálbéren bejelentett munkavállaló lehet, mint arra a bérek eloszlása alapján számítani lehetne. Erre azonban többek szerint nem megfelelő megoldás a minimálbér-emelés, ugyanis a problémát inkább az adóellenőrzés szigorításával és a béreltitkolásra ösztönző szabályok alakításával kellene megoldani.

Európai minimálbér kellene?

A most nyáron távozott luxemburgi miniszterelnök, Jean-Claude Juncker még 2013 elején azt javasolta, hogy az eurózóna-tagállamokban legyen egységes minimálbér. Az ötletet azzal indokolta, hogy ezzel tulajdonképpen a munkavállalók “jóindulatát” lehetne megnyerni egy olyan időszakban, amikor a kormányzatok folyamatosan megszorítanak Európában. A miniszterelnök szerint enélkül elveszítik a dolgozó rétegek támogatását. Juncker eközben azt is javasolta, hogy szükség van a munkavállalóknak a szociális jogok európai minimumára is.

Andor László, az Európai Bizottság (EB) szociális ügyekért felelős biztosa eközben már tavaly áprilisban azt javasolta, hogy legyen egy európai szintű (nemcsak az eurózónára vonatkozó) minimálbér. Emögött az áll, hogy a bérek területén lefelé tartó versenyt meg kellene szüntetni, és a munkák megfelelő minőségét is meg lehetne a magasabb bérekkel őrizni.

A kérdéses ügynek egy olyan vetülete is van, hogy az Európai Unióban (EU) az országokban tapasztalható különböző árszínvonalak egyre inkább közelítenek egymáshoz, így egyes közgazdászok szerint érdemes lenne megállapítani egy európai létminimumot, ami valahol 5-6 ezer euró/év körül lehetne, adóelvonástól függően. A minimálbér kérdése tehát ehhez a szemponthoz is szorosan kapcsolódhat, ám ma még egyes európai államok pont az alacsonyabb bérekkel tudják magukhoz vonzani a külföldi befektetőket, termelékenység, illetve innováció szintjén még nagy az elmaradás a nyugati államoktól.

Németország sem marad kivétel
Úgy néz ki, Európa legnagyobb gazdasága nem fogja tudni többé elkerülni, hogy bevezessék az állami minimálbért. A választásokon nyertes kereszténydemokraták (CDU) nem szereztek abszolút többséget, és a szóba jöhető koalíciós partnerek közül a szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek is ragaszkodnak a minimálbér bevezetéséhez. Ezzel a követeléssel az SPD már 2007-ben, az Angela Merkel jelenlegi kancellár vezette nagykoalíció idején is előjött, de akkoriban ezt nem tudták keresztülvinni. Miután a minimálbért masszívan ellenző liberálisok (FDP) a szeptemberi választásokon kihullottak a Bundestagból, és a politikai közép balra tolódott el, a CDU – a testvérpártot, a CSU-t is elhallgattatva – nyitottabbnak mutatkozik a minimálbér iránt. Míg az SPD – a német szakszervezetek követelését felkarolva - törvényileg rögzített minimális órabért követel, a CDU szakmai bérminimumot javasol. Ez utóbbi szerint a munkaadók és munkavállalók képviselőinek valamennyi szakmában kötelező lenne megállapítani egy úgynevezett alsó bérhatárt. Ezt a kettőt viszonylag egyszerű lenne közös nevezőre hozni, hogy legyen egy általános államilag rögzített minimum órabér, mely alá egyetlen szakmában se lehetne menni, valamint szakmai-ágazati minimálbérek is lehetnének. A német vállalatvezetők valószínűleg egyedül maradnak azzal az aggályukkal, hogy a minimálbér bevezetése miatt tovább terjedhet a feketemunka, aminek az aránya az utóbbi években már amúgy is megduplázódott.

De mi lesz a versenyképességgel?

Nehéz megmondani, hogy mi lenne a racionális minimálbér-emelés – fejtette ki Gabler Gergely, az Equilor szenior elemzője. Egyfelől érdemes azt számításba venni, hogy milyen mértékben rontja az emelés azon cégek versenyképességét, akik minimálbéreseket foglalkoztatnak. Másfelől pedig azt is szükséges megnézni, hogy ténylegesen hányan minimálbéresek Magyarországon az arra bejelentettek közül. Utóbbit azonban még becsülni sem igazán lehet, így itt a sötétben tapogatóznak az elemzők – fejtette ki az Equilor elemzője.

Közép-európai és balti államok minimálbérei (2013. július, akkor érvényes helyi fizetőeszköz-euróárfolyam alapján)

Az viszont Gabler szerint látszik, hogy a minimálbér emelésének már van olyan hatása, hogy bizonyos iparágak, döntően a nagyobb munkaerőigényű, alacsonyabb hozzáadott értékű feldolgozóipari szegmensekben működő cégek kiszorulnak a piacról, megszűnnek. Ez fokozódhat a hasonló tulajdonsággal bíró területeken, ha emelik majd a minimálbért. Mindig van egy olyan költségszint, amely felett egyes cégeknek már nem éri meg működni – emelte ki az Equilor elemzője.

Ez viszont azt a problémát is felveti, hogy mi lehet az a szint, mely után átlendülhetünk a másik oldalra, vagyis a munkáltatók még minimálbérre sem fogják bejelenteni dolgozóikat. Az építőipar ebből a szempontból például igen fertőzött már most is. Mivel azok számát, aki ténylegesen minimálbért kapnak – és feketén semmit – nem tudjuk, így becsülni is nehéz, hogy pontosan milyen irányba is billenne a mérleg.

A környező országokhoz képes nagy a járulékterhelés

Azt látni kell, hogy régiós összehasonlításban hiába mozognak majdnem ugyanolyan szinten az egyes államok minimálbérei, a nettó fizetés, ami az alkalmazottak markát üti, jelentősen kevesebb hazánkban, mint Közép-Európa más országaiban. Ennek pedig Gabler Gergely szerint az az oka, hogy Magyarországon a járulékok teljes palettája terheli a minimálbért is (vagyis a munkáltatók számára is nagyobb a terhelés), míg a környező országokban alacsonyabbak a járulékok munkavállalói és munkaadói oldalról is.

Az egykulcsos adóval sem versenyképes a magyar munkaerő, ráadásul az alacsony jövedelmi zónában dolgozók adó- és járulékterhelése is igen nagy. A kormány most próbálja javítani a helyzetet járulékkedvezményi rendszerrel, kérdés, mennyire lesz eredményes – emelte ki az Equilor elemzője.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Nem bánja meg!

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!