Orbán Viktor kormányfő azok közé közé tartozik, akik szerint a személyi jövedelemadó (szja) rossz dolog, ezért "nullaszázalékos" szja-kulcsot szeretne. De ez most nem lehetséges – tette hozzá a miniszterelnök, aki e kijelentés elhangzásakor épp Japánban tartózkodott hivatalos látogatáson. Bízik azonban abban, Magyarország képes lesz elérni, hogy egy számjegyű legyen az szja. A miniszterelnök nem először hozakodik elő ezzel az elképzeléssel, már egy májusi konferencián is szólt arról, hogy ilyen szja-t látna szívesen.

A miniszterelnök mellett a szintén Japánban tartózkodott Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is hasonló húrokat pendített meg, szerinte lehetséges, hogy három éven belül csökkenjen Magyarországon a személyi jövedelemadó mértéke. A miniszter azt mondta: a kabinet már eddig is nagy utat tett meg, mert a 2010-es kormányváltáskor 32 százalékos volt a felső szja-kulcs, most pedig egységesen 16 százalékos, vagyis megfeleződött. Mindezt úgy érte el a kormány, hogy közben a költségvetés egyensúlyi helyzete nem borult meg – tette hozzá.

"Én is azt szeretném, hogy ha minél hamarabb akár egy számjegyű lenne a jövedelemadó kulcsa, de egyelőre nem látom, hogy az így kieső bevételt milyen kiadáscsökkentéssel, vagy más bevételek növelésével lehetne előteremteni. Márpedig 2014-ben és 2015-ben is szeretnénk, ha a gazdaság teljesítménye alapján a költségvetés hiánya három százalék alatt maradna" – mondta Varga Mihály.

Arra, hogy milyen időtartamban kell gondolkodni a 10 százalék alatti szja bevezetéséről, a tárcavezető azt válaszolta: "Középtávon ez mindenképpen egy reális cél".

Most ennyi jön be szja-ból, és akkor ezt lenullázzuk...

A 2013-as költségvetésbe a kormány körülbelül 1500 milliárd forint személyi jövedelemadó-bevételt tervezett. Ha egyszámjegyű adókulcs bevezetése mellett döntene, vagy 10 százalékra vinné le az szja-t, akkor az 500-600 milliárdos kiesést eredményezne. Az idei költségvetés bevételei 15 300 milliárd forint körül alakulhatnak a 2013-as költségvetési törvény szerint, a kiadások pedig 16 100 milliárd körül, a hiányt 840 milliárdra tervezték be. Az 500-600 milliárdos kiesés így a bevétel 3-4 százalékára rúgna, ám ha a legmerészebb opciót, az 1500 milliárdot vennénk figyelembe, akkor már a költségvetésbe beérkező pénzek 10 százalékáról beszélnénk. Ez az opció nyilván nem járható, és az EU sem nézné jó szemmel – bár erre vonatkozó uniós előírás nincs, mindegyik tagállam maga választhatja meg, hogy milyen adórendszert használ –, hogy az adóparadicsomokra (például a Brit Virgin-szigetek) jellemző nulla körüli szja-kulcsot működtetnénk.

Személyi jövedelemadó bevallások: nullázzuk le?

Horváth Szabolcs

Bármekkora is legyen a csökkentés mértéke, a kieső bevételeket valahonnan mindenképpen pótolni kellene. Az adóterhek csökkentése nyilván együtt járna a belső fogyasztás élénkülésével, és ebből több áfa és egyéb adó- és járulékbevétel érkezhetne a költségvetésbe – akár még új munkahelyek is létrejöhetnének –, ám nagy kérdés, hogy a kiesett bevételek mekkora részét tudná pótolni az így felfutó fogyasztás. Korábban a hvg.hu-nak egy neve ellhallgatását kérő költségvetési szakértő úgy vélekedett, 400-500 milliárdos lehetne a lyuk, vagyis az szja csökkentése – a teljes lenullázásról nem is beszélve – igen komoly rést hagyna maga után.

A nagyobb jövedelemmel rendelkezők jártak jól az egykulcsos adóval

Az utóbbi évek tapasztalata azt mutatja, hogy az egykulcsos jövedelemadó bevezetése nem mozdította meg hihetetlen mértékben a belső fogyasztást. Bár vannak halvány növekedésre mutató jelek, ám hatalmas élénkülésre mutató egyértelmű trend még nem látszik. Ráadásul - egy friss tanulmány szerint - a 2010 és 2013 között végrehajtott személyijövedelemadó-reform összességében évi 444 milliárd forinttal csökkentette a magyar állam bevételeit, az adócsökkentés 74 százaléka pedig a két legmagasabb jövedelmi tizedhez tartozó, gyermektelen állampolgárok nettó jövedelmét növeli.

Érdemes hozzátenni, hogy a tanulmány elkészítésében a Századvég Gazdaságkutató egyik munkatársa is részt vett, ám saját cége elhatárolódott tőle, a kutatást a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pedig hibásnak jellemezte.

Ha formálódnak tervek a további szja-csökkentésre, akkor a fent említett tanulmány értelmében minden bizonnyal olyan elemeket is be kellene emelni a rendszerbe (az adójóváírást kivezették, ezzel az alacsonyabb keresetűek jártak rosszabbul), amelyek – a családi adókedvezmény mellett – valamelyest kiegyensúlyozzák az esetleges csökkentéssel tovább táguló jövedelmi egyenlőtlenségeket.

Csökkentsük az szja-t, de az áfát már nem lehet hová emelni

A kép teljesebb megértéséhez emellett hozzá kell tenni, hogy a kormány a kieső bevételeket a fogyasztási típusú adók (áfa, jövedéki adó) emelésével igyekezett kompenzálni. A tavaly év elején 27 százalékra emelt áfakulcs már így is a legmagasabb a világon, ezt tovább nem nagyon lehet emelni, mivel az még inkább kiszorítaná a legális kereskedőket, és a további áfacsalásoknak ágyazhat meg (Horváth András kiugrott NAV-ellenőr és más adószakértők is a magas áfakulcsot nevezték meg a fő problémának).

Csökkenjen az szja, de honnan lesz pénze az államnak?

Stiller Ákos

Ez például jelenthetné azt, hogy a magyar állami újraelosztási ráta – vagyis, hogy a gazdaságban megtermelt jövedelem mennyi részét vonja el az állam – jelenlegi 50 százalék körüli mértékét komolyan megvágjuk, és levisszük a régióban tapasztalható 40 százalék körüli szintre. Ez ugyanakkor azt jelentené, hogy kevesebb pénz jutna az úgynevezett jóléti kiadásokra, szociális célokra. A magyarországi társadalmi egyenlőtlenségeket ez minden bizonnyal nem csökkentené, a 3,2 millió szegénységben vagy kirekesztettségben élő honfitársunkra még kevesebb pénz jutna.

Egyfajta alternatív opcióként még elképzelhető lehetne akár az, hogy fűnyíróelvet alkalmaznak, mindenhonnan elvonnak összegeket, ám ezzel a szolgáltatások színvonala szinte biztos romlana– ráadásul mindegyik költségvetési területen –, ez pedig káros hatást gyakorolhat az ország versenyképességi pozícióira. A különböző szektorokra kivetett új különadók, válságadók, a biztosítási adó, chipsadó, vagy telefonadó – melyeket a kormány 2010-től előszeretettel alkalmaz – ugyanakkor komoly torzulásokat okozhatnak és okoznak a piacon, és végső soron szintén a fogyasztókon csattannak (ilyen a tranzakciós illeték, vagy a telefonadó például). Így az szja csökkentésével hiába emel le terheket a kormány az emberek válláról, amikor egyes intézkedésekkel azokat visszapakolja oda.

Csöpp esély az szja csökkentésére ugyanakkor látszik, és ennek minden bizonnyal a kormány is tudatában van. A 2006 óta tartó folyamatos gazdasági lejtmenet megtörni látszik – a költségvetési kiigazítások korszaka a végéhez közeledhet, emellett a lakosság is jelentős mennyiségű hitelt törlesztett vissza az utóbbi években –, ez pedig muníciót adhat a gazdasági növekedés megugrásához, ahogy erre egyes elemzők is felhívják a figyelmet. Az akár 2-3 százalékos GDP-növekedés – melyhez a jegybank hitelprogramjai is stimulust adhatnak – megteremthetné a pénzügyi mozgásteret az szja csökkentésére, ám itt még kérdés az is, hogy a nemzetközi környezet megfelelő lesz-e ehhez, és exportpiacaink – elsősorban Németország – is tudnak-e erősebb gazdasági növekedést produkálni.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Nem bánja meg!