A Napi Gazdaság szerint az egyre alacsonyabb alapkamat a megtakarításokra fizetett hozamokra és így a lakosság megtakarítási hajlandóságára is komoly hatással van.

Miközben az alapkamat 2012 szeptembere és idén szeptember vége között 290 bázisponttal, 6,5 százalékról 3,6 százalékra zsugorodott, az éven belüli betétkamatok a jegybanki kamatokat felülmúló mértékben, 3,42 százalékponttal, 3,11 százalékra mérséklődtek – írta szerdai cikkében az újság. Az azóta bekövetkezett két újabb, összességében 0,4 százalékpontos kamatvágás után elmondható, hogy lényegében elveszett a rövid távú megtakarítási lehetőség a magyar piacról. 

Egymillió forint betét évi 3 százalékos kamatra történő elhelyezése után az első három hónapban csak veszteség képződik, és 4 hónapra is az ügyfél csak alig egy üdítős ebéd árát, 1753 forintot tud keresni pénze fialtatásából, ha kiveszi a pénzét a bankból. Ezt is úgy, ha számlavezető bankja a pénzfelvételt egyetlen forinttal sem drágítja a 6 ezrelékes tranzakciós illetéken felül, ami szinte elképzelhetetlen – teszik hozzá. 

A betéti ajánlatok számára aligha jött jól, hogy a 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) bevezetése mellett a tranzakciós illeték augusztusi változása során a készpénzfelvételre eltörölték a korábban egységes 6 ezer forintos illetékplafont, amely így csak az átutalásoknál és a kártyás vásárlásoknál maradt érvényben. Ezzel a betétes az egymillió forintjára alig több mint félszázalékos nettó éves kamatot tud realizálni négy hónap alatt, míg a költségvetés a kamatadó, az eho és a tranzakciós illeték révén 8247 forintos bevételhez jut – írta az újság.