Az Európai Bíróság szerint felveti a hátrányos megkülönböztetés lehetőségét a bolti kiskereskedelem árbevételére kivetett magyar különadó a kapcsolt vállalkozásoknál. A testület ugyanakkor a magyar bíróságra bízza annak vizsgálatát, hogy a magyar piacon a hátrányos megkülönböztetés megvalósult-e.

A luxembourgi székhelyű Európai Bíróság szerdán ismertette a Hervis-ügyben hozott ítéletét, a bolti kiskereskedelmi tevékenységre kivetett – azóta már megszűnt – magyar különadóval kapcsolatban.

Túry Gergely

Az uniós igazságszolgáltatási fórum ugyanakkor a magyar bíróság feladatává teszi annak vizsgálatát, hogy a magyar piacon a hátrányos megkülönböztetés megvalósult-e.

A székesfehérvári törvényszék a Hervis Sport- és Divatkereskedelmi Kft. és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága jogvitájával kapcsolatban azzal a kérdéssel fordult az uniós igazságszolgáltatási fórumhoz, hogy az EB állapítsa meg: a szóban forgó különadó összhangban van-e az uniós joggal.

Az NGM szerint összeegyeztethető az adó

Ítéletet hozott az Európai Bíróság a bolti kiskereskedelmi tevékenység ágazati különadójának – jelenleg már hatályát vesztett –  uniós joggal való összeegyeztethetőségéről – áll a Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM) a bírósági ítéletre kiadott közleményében. A bíróság ítéletéből következően a hátrányos megkülönböztetés uniós jogi tilalmával, az uniós jogi alapjogokkal, különösen a letelepedés szabadságával az NGM szerint nem ellentétes az olyan adó, mint amilyen a magyar ágazati különadó volt. Ezzel az utolsó ágazati különadót érintő uniós eljárás, Magyarország számára pozitív eredménnyel, lezárult – áll a közleményben.

"A kormány üdvözli a bíróság döntését, hiszen megerősíti a magyar álláspontot, mely szerint a hazai ágazati különadó sem közvetlen, sem közvetett diszkriminációt nem valósított meg a különböző értékesítési formák, így a franchise-jellegű értékesítés és az üzletláncban történő értékesítés között sem" – írja a közlemény. Az NGM szerint az ítélet nyitva hagyja ugyanakkor azt a kérdést, hogy sértheti-e az uniós jogot a bolti kiskereskedelmi tevékenységre vonatkozó ágazati különadó kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó árbevétel-összeszámítási szabálya bizonyos esetekben. Ennek eldöntését az Európai Bíróság a hazai bíróságra bízta. A magyar bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó törvényi szabály milyen mértékben érintette a külföldi székhelyű kapcsolt vállalkozással rendelkező hazai cégeket – zárul a közlemény.

Elméletben visszajárhat a jogellenesen beszedett adó

Első körben mindenképpen azt kell tisztázni, hogy ez nem egy Magyarország elleni kifejezett elmarasztalás, az Európai Bíróság nem hazánk ellen hozott ítéletet, hanem egy konkrét peres ügyben, úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárásban hozott egy ítéletet – fejtette ki a hvg.hu-nak Lattmann Tamás nemzetközi jogász. Elmondása szerint jelen esetben a tagállamon belül volt egy vita, ami uniós jogot érintett, így a nemzeti bíróság az EU legfőbb bírói fórumától kért állásfoglalást az ügyben. A bíróság most kimondta, hogy az ilyen jellegű adókivetés diszkriminatív, ez az ítélet pedig kötelező érvényű a magyar bíró számára – hangsúlyozta Lattmann. Az ítélet pedig azt is jelzi, hogy a hasonló ügyekben hogyan járhat majd el a későbbiekben az uniós testület, precedensértékű a mostani döntés – emelte ki a nemzetközi jogász.

Ha ilyen esetből ugyanakkor több lesz, és a magyar bíróságok nem lennének hajlandóak a Európai Bíróság döntését figyelembe venni, akkor megnyílik a lehetőség a kötelezettségszegési eljárás megindítására hazánk ellen – mondta Lattmann. A nemzetközi jogász szerint elméletben lehetséges az, hogy a jogellenesen beszedett adót az érintett cégek visszaszerezzék, ezt már nem az uniós, hanem a nemzeti jogrendszer szabályozza. A jogellenesen kivetett adó visszatérítésére ugyanakkor külön adóigazgatási eljárás keretében kerülhet sor – emelt ki a nemzetközi jogász.

A kiskereskedelmi különadók több tízmilliárd forint többletbevételt hoztak a költségvetésnek 2010 és 2012 közötti években, így nem elhanyagolható összegről van szó, amennyiben az Európai Bíróság ítélete hivatkozási alap lesz.