Miközben az továbbra sem tisztázódott, hogy a visszavont engedélyű pénztárgépeket tényleg indokoltan kaszálták-e el, és ha igen, akkor mi indokolta az engedélyezési hivatal igazgatójának hirtelen kirúgását, az élelmesebb kereskedők megtalálták a rendszeren az első – nem is olyan apró – rést.

Régen sem volt előírás

Tipikus kisboltos, közértes életkép: akkor nyúl a pénze után, ha a kasszásnő megnyomja a végösszeg funkciójú gombot a pénztárgépén, és a pénzes fiók – némi csilingelés kíséretében – kinyílik. Az emberek fejében rögzült kép azonban hamis, mert az imént felvázolt sémában valójában két – igaz, szorosan együttműködő – eszköz dolgozik. A gombokkal számolnak, majd a folyamat záróakkordjaként lenyomott billentyű elindítja a csilingelve kinyíló fiókot. De mi van, ha a lényegében felspécizett számológépnek tekinthető pénztárgépnek, valamint a papír- és fémpénz tartására és kezelésére szolgáló kasszadoboznak nem kötelező efféle viszonyban lennie egymással?

Így ugyanis a kassza nyitott, illetve zárt voltát nem köteles rögzíteni a rendszer, ez pedig a NAV által nem regisztrált pénz-, illetve árumozgásokat tesz lehetővé. Azzal ugyanis, hogy a kassza nyitását nem naplózza a NAV, azt sem tudja ellenőrizni, hogy éppen történik-e ki- vagy befizetés, illetve változik-e a készletállomány.

Pénztárgép, blokk, csilingelés - ez a klasszikus felállás

Fazekas István

„Régen sem volt előírás, hogy együtt kelljen működniük. Sőt, az sem volt kötelező, és most sem az, hogy egyáltalán kasszadoboza legyen a kereskedőnek. Van, aki a fiókban tartja, van, aki a zsebében, van, aki olyan mini trezorban, mint egy uzsonnás doboz. Oda gyűjti a bevételt, ahová akarja. Az nyilván biztonságosabb megoldás, ha a pénztárgép alatt egy biztonsági kassza is működik” – magyarázza Tóth Tamás, az ECR Trade Kft. ügyvezetője.

A pénztárgépbe be nem ütött tételek, az el nem készített számlabizonylatok, illetve a kontroll nélkül nyitva tartható kassza miatt a rendszer nyilvánvalóan sérülékenyebb, mint amilyen lehetne. Tóth Tamás szerint azonban a két elem direkt összekötésének és ellenőrizhetőségének előírása drágábbá tenné a boltosok számára az átalakítást is. Azoknak a kereskedőknek ugyanis, akik eddig nem használtak kasszadobozt, ezt pluszban még be kellene szerezniük. Mivel ez a tízezrekben kifejezhető többletköltség kifejezetten a kiskereskedők problémája lett volna – hisz a nagykasszák eleve úgy épülnek, hogy összekötik azt, ami összetartozik –, a szakember hajlik arra, hogy éppen a kisboltok miatt nem nyúlhattak a témához a jogalkotók.

Korábban is volt rá mód

„Az is lehet, hogy egyszerűen elfelejtették, mivel az új szabályozás szinte kizárólag a pénztárgépbe beütött tételek nyomon követhetőségére és ellenőrizhetőségére fókuszált” – véli egy másik pénztárgép-forgalmazó cég munkatársa. Ő viszont azt állítja, hogy szakmai szempontból valójában most sem jelentene kihívást egy ilyen kritériumnak megfelelni, és ennek az utólagos rendszerbe illesztése sem, mivel a legtöbb pénztárgéptípus korábban is alkalmas volt rá. A webes adóhatósági, adatszolgáltatási kötelezettség előírása előtt is naplózták a pénztárgépek, mikor, mennyi ideig volt nyitva/zárva a kassza. Ezt a saját memóriájukba rögzítették. Kijátszhatók voltak ugyan, de ettől még az adatok valós időben rögzültek.

Egy, a rendszerben több mint tíz éve a szervizoldalon dolgozó bennfentes azt is hozzátette mindehhez, hogy sok kiskereskedő korábban is inkább az összeépített, összekapcsolt rendszert preferálta – főként, ha a gépet alkalmazott is kezelhette. „Egyszerre volt bizonyos kontroll kifelé is, befelé is. És ha egyes típusokat ki is lehetett játszani, a megléte akkor is visszatartó erőt jelentett a kassza indokolatlan használatára” – tette hozzá.  A szakember úgy látja,  „nem igazán érthető”, hogy az állami adómaximalizálás érdekében a pénztárgéppiacon elrendelt szigorítások közt ezt a kiskaput nyitva hagyták. Pláne, hogy a régi kasszadobozok is könnyen integrálhatók lennének egy ilyen rendszerbe, és a szükséges, főként szoftveres fejlesztések költsége elhanyagolható ahhoz képest, amennyit az adat az adóhatóság számára jelenthetne.

Ha nincs adat...

Ha nem kötelező összekapcsolni a kasszadobozt a pénztárgéppel, akkor a NAV szerverein hiába állítanak be olyan paramétereket, amelyek valószínűségi szintek alapján szűrni képesek, hol törölnek vissza az indokoltnál és rendszerszinten tolerálhatónál többször beütött tételeket. Arról ugyanis az informatikai rendszer semmit nem tud, hogy a kasszában eközben milyen forgalom bonyolódik. Márpedig ha nincs adat, nincs mit elemezni.

Működő online pénztárgép - kasszafiók nélkül

MTI / Czeglédi Zsolt

Ezzel szemben egyetlen érv áll jelenleg. Az, hogy a pénztárgép nyitásakor és zárásakor standolni kell, az adatokat rögzíti is a rendszer, így a NAV elvileg minden pillanatban meg tudja mondani, mennyi pénznek kell lennie a kasszában. Erről azonban nem tud mivel megbizonyosodni.

Az online pénztárgépcsere nulla kilométerénél a legfőbb kormányzati érv az volt, hogy ezzel maximálisan ellenőrizhető a pénztárforgalom, és nemcsak akkor buktathatók le a sumákoló, feketéző boltosok, ha az adóellenőr váratlanul megjelenik az ajtóban, hanem lényegében bármikor. A nyitva hagyott biztonsági résnek köszönhetően azonban jelenleg éppen az a helyzet állt elő, hogy azok a boltosok, akik az online figyelt pénztárgépek alatt a kassza csilingelését egy házilag rákötött madzag megrántásával működtetik (és nem adnak blokkot, mert nem ütnek a pénztárgépbe semmit) továbbra is csak úgy bukhatnak le, amikor az adóellenőr hívatlanul megjelenik.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!