Az átszervezésre azért lesz szükség, mert az Európai Unió előírja a tagországoknak, hogy kötelesek biztosítani a háztartások és az ipar számára a gázellátást. A zágrábi kormány ezért úgy döntött, hogy a több éve veszteséges, az INA tulajdonában lévő közszolgáltató cég helyet három évig a HEP fog szolgáltatni - jegyezte meg a miniszter.

Jön a horvát rezsiharc

A miniszter kijelentette, hogy a háztartások számára nem lesz áremelés, ami szerinte biztosan megtörtént volna, ha az ellátók a szabadpiacon vásárolták volna a gázt. 

Reményét fejezte ki, hogy az INA pozitívan fog viszonyulni a várható kormánydöntéshez.

A zágrábi gazdasági minisztériumban újságírói kérdésre megjegyezték, hogy sok európai állam részben vagy teljesen szabályozza a gázárakat. Horvátország a köztes megoldást választotta, vagyis a háztartások a gázt szabályozott áron kapják.

Mol-INA biznisz

A veszteséges gázüzletág átvételéről szóló keretszerződést 2009. január 30-án írta alá a Mol, a horvát kormány és a Plinacro állami tulajdonú gázvezeték-üzemeltető vállalat. Abban állapodtak meg, hogy a Plinacro 514 millió kunáért (20,15 milliárd forint) megveszi az INA okoli gáztárolóját, a gázkereskedelmi tevékenység értékesítésére vonatkozó szerződést pedig 2009. július 1-jéig kell megkötni. Megállapodtak abban is akkor, hogy az INA által átadott gáz értékesítési ára fokozatosan eléri az importárat 2010 és 2014 között, ezzel párhuzamosan a kormány és az INA hosszú távú bányajáradék-megállapodást köt az INA horvátországi szénhidrogén- termelésével kapcsolatban. Az okoli gáztározó a Plinacróhoz került, de Jadranka Kosor kormánya 2010. december 1-jéig halasztotta a gázkereskedelmi üzletág átvételét, majd 2010 végén végképp elállt az ügylettől. 

Az INA olajipari vállalat részvényeinek 49,1 százaléka a Mol tulajdonában van, a részvények 44,84 százalékát birtokolja a horvát állam. A Mol rendelkezik az irányítói jogokkal is. A két fő tulajdonos között vita van az INA jövőjéről. Az egyik legfontosabb kérdés az olajcég irányítása, de a zágrábi kormány egyebek mellett azzal vádolja a Molt, hogy nem fektetett be megfelelő mértékben az INA-ba. A magyar olajcég szerint ezzel szemben a horvát kormányt terheli felelősség, például amiért ígéretétől eltérően nem választotta le az INA-ról a vállalat veszteséges gázüzletágát.