Minimálisan, de növekedett a reklámpiac

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI

0,6 százalékos, minimális növekedéssel zárta a 2013-as éveket a magyarországi reklámpiac. A növekedés nagy részét a rádiós és az internetes reklámok tették ki, csökkent viszont a tévés és a nyomtatott sajtóban megjelenő hirdetések piaca.

Minimálisan ugyan, de növekedett tavaly a reklámpiac, amely mintegy 175,4 milliárd forintot tett ki tavaly 0,6 százalékkal meghaladva az egy évvel korábbit - hangzott el kedden, Budapesten az adatokat ismertető sajtótájékoztatón. Ezen belül a legnagyobb, 29 százalékos növekedést a rádiós reklámpiacon mértek, ahol több mint 8,8 milliárd forintot költöttek tavaly a hirdetők - közölte Hivatal Péter, a Magyar Reklámszövetség alelnöke. Emellett jelentősen, 16 százalékkal emelkedett az internetes hirdetések piaca, amely tavaly meghaladta a 39 milliárd forintot, 6 százalékkal, 45,6 milliárd forintra csökkent viszont a tévés reklámoké és 4 százalékkal, 35,8 milliárdra a sajtóé.

A barterügyleteket nem, de a szponzorációt tartalmazó értékekből - amelyekből a reklámok gyártási költségeit levonták - kiderül, hogy tovább mérséklődött a 2008 óta csökkenést mutató direkt marketing piaca, amely tavaly 28,9 milliárd forintos volt, míg csekély mértékben ugyan, de növekedett az outdoor reklámoké, 14,3 milliárdra.

Ez utóbbiban egyre nagyobb teret nyernek az óriásplakátok, amelyek több mint 1 milliárd forinttal növelték bevételüket tavaly. Ennél kisebb mértékben de szintén nagyobb bevételt értek el a citylight poszterek, míg az outdoor piac más szereplői csökkenő bevételt könyvelhettek el - ismertette Szelei Szilárd (MKMSZ), aki a két nagy szegmens növekedését, amelyek kihasználtsága 78 százalékra emelkedett, a többi közt a hirdetők számának növekedésével, a kis- és közepes vállalkozások megjelenésével magyarázta. Ugyancsak emelkedett a mozihirdetések reklámbevétele, amely tavaly 1,1 milliárd forintos volt.

A sajtópiacot 35,8 milliárd forintos reklámbevétel mellett 62 milliárdos lapeladási bevétel is gazdagította, emellett a Magyar Lapkiadók Egyesületéhez tartozó nyomtatott sajtótermékek az internetes kiadványaikon keresztül további 5,5 milliárd forintos hirdetési bevételt is elértek - ismertette Kovács Tibor, az egyesület elnöke. A sajtótermékek "reklámtortájából" a legnagyobb szeletet a napilapok hasították ki maguknak, 36 százaléknyit, míg a női lapok részesedése 19 százalékos, az önkormányzati és ingyenes lapoké 18 százalékos volt. Kovács Tibor megjegyezte: számítottak a sajtópiac reklámbevételeinek csökkenésére, annak mértéke azonban sokkal kisebb volt, mint egy évvel korábban.

A teljes reklámtortából a korábbinál kisebb, de még mindig a legnagyobb szeletet a tévés hirdetések adják, több mint 25 százaléknyit, a második helyre azonban idén már az internet került több mint 22 százalékkal, megelőzve a sajtót, amelynek bő 20 százaléknyi bevétel jutott. A direkt marketing részesedése több mint 16 százalékos volt, az outdoor reklámoké bő 8 százalékos, a rádiókhoz került a reklámbevételek 5 százaléka.

Bár az internetes, digitális piac a második legnagyobb értéket érte el, és azon belül is jelentősen emelkedett a mobiltelefonokra értékesített hirdetéseké, a szektorban egyre nagyobb teret nyernek a globális piaci szereplők, míg visszaszorulnak a helyiek - közölte Novák Péter, az IAB Hungary elnöke. Urbán Zsolt, a Magyar Reklámszövetség elnöke azt mondta: egy forintnyi reklámköltés 4,7 forinttal járul hozzá a GDP-hez. A reklámszakma közvetlenül 13 ezer, míg közvetve több mint 50 ezer embernek ad munkát. Beszámolója szerint tavaly a tévékbe 8900 reklám került, az egyéb felültekkel együtt pedig csaknem 37 ezret vetítettek le tavaly.