Szabó M. István
Szabó M. István

A Nemzeti Média-, és Hírközlési Hatóság (NMHH) csütörtökön tartós használatba vételre meghirdette a még szabadon lévő mobilfrekvencia csomagokat. A százmilliárdos bevételt már előzőleg beírták a költségvetésbe, pedig könnyen lehet, hogy a pakkok többsége végül az asztalon marad, mert - legalább is most még - úgy fest, nem kellenek majd senkinek.

Az NMHH honlapján a héten megjelent frekvenciahasznosítási pályázaton a digitális átállással „felszabadított” 800 MHz-en, illetve a 2,6 GHz-en lévő frekvenciasávok mellett az NMHH a korábban ki nem osztott, el nem adott 900, 1800 és 26 ezer MHz-es sávdarabkák használatát is meghirdeti. A teljes csomag a médiahatóság elképzelései szerint legalább 104 milliárd forintért kelhet el, a végül nyertes pályázók pedig a frekvenciák használati jogát 2034-ig megkapják. A pályázattal kapcsolatban új információ, hogy a jelentkezési határidő, ami 2014. június 16-a.

Tavaly szeptemberben a médiahatóságnál tartott sajtótájékoztatón egymás mellé ültették a szolgáltatók és a hivatal képviselőit, prezentálva, hogy a felek a korábbi évek kutya-macska viszonyát rendezve, fegyverszünetet kötnek. A békekötéssel tulajodonképpen nyugalmat vettek százmilliárdért a mobilszolgáltatók, leginkább ahhoz, hogy egy évtizedig nyugodt, kiszámítható körülmények között fejlesszenek, és technológiai és szolgáltatási oldalon is megfelelően reagáljanak a telekom piacon történő változásokra.

©

A sajtótájékoztatón érdemes volt figyelni Kövesi Gabriella (Magyar Telekom), Csikasi Attila (Vodafone) és Kőrösi Gábor (Telenor) arcát, melyekről egyértelműen leolvasható volt, hogy valójában semmit sem hallanak a mellettük szónokló Mátrai Gábor (NMHH) mondataiból. Abból, hogy az akkor a hivatal második emberének számító hírközlési igazgatóhelyettes (aki napokkal később lemondott, vagy lemondatták) a digitális gazdaság erősítésében mérföldkőnek titulálta megállapodást, és mint mondta: „2022-ig rendezi a viszonyokat a hatóság és a szolgáltatók között, és garanciát ad a piacnak, miközben egyformán szolgálja az NMHH és az itt jelen lévők stabil fejlődését”.

A mobilszolgáltatók szakemberei csak akkor kapcsolódtak be aktívan az eseménybe, amikor Mátrai arról is beszélni kezdett, hogy az NMHH kezében ott van még a televízió digitális átállásával felszabaduló 800 MHz-es sáv, amit rövidesen meghirdetnek, és arra mindenki bejelentkezhet.

Lényegében azóta készíti elő az új pályázatot hivatal, és az állami költségvetésbe már a bevételt is beírta, igaz, kicsivel kevesebbet, mint a még októberben tervezett 120 milliárd forintot. Novemberben megjelent a hirdetmény, és december óta többször konzultáltak is a témában érdeklődő piaci szereplőkkel. Az NMHH időközben frekvenciához juttatta a nemzeti energiaszolgáltatót is, és bár az MVM önmagában a 450 MHz-es szabad frekvenciacsomaggal nem veszélyes a jelenlegi lakossági mobiltelefon piacra, április elején, amikor az állam visszavásárolta az Antenna Hungáriát, összeraktuk azt a szcenáriót is, hogy az állami bevásárlásokból hogyan lehet idővel új, markáns piaci szereplővé válni.

A pályázattal kapcsolatos esélylatolgatás előtt, a jobb helyzetértékelés érdekében a témát érdemesebb a meghirdetett pakkok fontosságánál kezdeni; ahol megvizsgáljuk, mit is kínál megvételre az NMHH – és melyik frekvencia mire is való.

Frekvenciatorzó

A kiírás szerint öt frekvenciasávról van szó, melyek közül a legfontosabb, 800 MHz-es frekvenciasávban 60 MHz-nyi szeletre lehet pályázni. 900 Mhz-en 10, 1800 MHz-en 30, a 2,6 GHz-en összesen 180, 26 GHz-en pedig összesen 112 MHz-nyi frekvenciakeretre várnak ajánlatot – a „kikiáltási ár” 104 milliárd forint.

A 800 MHz egy lefedő hullámsáv, amihez a legkevesebb torony kell, és mivel kedvezők a hullámterjedési viszonyai, így a leginkább alkalmas a ritkán lakott területek lefedettségének biztosítására is. Plusz, mivel eddig nem használták, a nulláról benépesíthető terület. Ez magyarázza, hogy a 800 MHz miért a legfontosabb a szolgáltatónak: kisebb beruházással is elérhető, a jelenleginél teljesebb, gyorsabb mobiladat-szolgáltatást biztosítsanak az egész országban.

Elvileg ezt az 1800 MHz is „tudja”, de ezt a frekvenciát valójában most csak a budapesti belváros 4G-s fejlesztéséhez szeretné megszerezni a Magyar Telekom és (talán) a Vodafone. A Telenornak ebből már rendelkezésére áll a maximális csomag (így a norvégok 1800 MHz-re nem is pályázhatnak), és ők már ki is építették az első szupergyors zónákat a belső kerületekben. Budapesten túl azonban a Telenor sem merészkedik, és nem is gondolkodnak azon, hogy belátható időn belül vidékre terjeszkedjenek ezzel, mert az 1800 MHz már komolyabb hálózatépítési munkálatokat is igényelne.

A 2,6 GHz a városokban sűrűsödő mobil adatforgalomban afféle átkötő, besegítő frekvencia. A 26 GHz pedig inkább rendszer szinten fontos sáv, amolyan szerviz utat biztosító, optimalizáló frekvencia a tornyok irányíthatóbbá tételéhez, optimalizálásához.

Mire fel a nagy sietség?

Az NMHH indoklása szerint az új frekvenciapályázattal „a szolgáltatók nagyobb területre, több előfizetőhöz juttathatják el a legkorszerűbb szélessávú szolgáltatásokat”. Ezzel némiképp összecseng a szolgáltatók elképzelése is, április elején a hvg.hu-nak interjút adó Chris Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója arról beszélt, hogy részükről az jelenleg a „felelősségteljes ígéret”, hogy 2015 végére a 4G lefedettséget a mostani 40-ről 80 százalékig tornásszák fel. A piac óvatos becslései szerint ehhez több tízmilliárd forintos befektetésre, gyors és intenzív hálózatépítkezésre és bővítésre lesz szükség. Már azon túl, hogy ha a Magyar Telekom úgy dönt, hogy újabb frekvenciacsomagokat pályáz meg az NMHH-tól.

Jelenleg a Vodafone-nak, a Telenornak és a Magyar Telekomnak egyaránt égető szüksége van arra, hogy a mobil szélessávú szolgáltatás lefedettségét és sávszélességét (vagyis kapacitását) növelni tudja. Ezt technikailag a legkönnyebben a 800 MHz-cel érhető el. De ez nem azt jelenti, hogy nincs más út, és azt sem, hogy minden szolgáltató mindenhol az országban 4G szolgáltatást fog, akar, tud majd nyújtani. Ennek oka leginkább az, hogy a cégeknek nincs rá pénzük.

Noha hivatalosan egyik telekom cég sem nyilatkozott a kérdésben, arra a háttérbeszélgetések során többen is utaltak, hogy a szektorban jelenleg senkinél sem feneketlen a kassza, illetve, hogy most üt vissza a korábbi évek kormányzati politikája, ami 2010 óta a szektoradóval, a telefonadóval százmilliárdokat vont ki a szektor beruházásokra fordítható összegeiből.

Az egyik szolgáltató vezető beosztású menedzsere úgy fogalmazott, hogy a médiahatóságnak csak akkor lesz szerencséje az új pályázattal, csak akkor van esélye a meghatározott összegek beszedésére, ha a piacot továbbra is a félelem hatja át, és az „Aki most kimarad, az végképp lemarad” szelleme erősebbnek bizonyul a közgazdasági racionalitásnál. "De lehet, hogy nem fog mindenki mindenre lőni, mert igazából az egészet a hátunk közepére sem kívánjuk” - magyarázta. Hozzátéve: ő inkább mégis arra fogadna, hogy lesz verseny a felkínált csomagokért, és a cégek magukat további frekvenciacsomagok megvásárlására ösztönözik.

Brüsszel szúrós tekintete

A versenyt hirdető NMHH az alig fél évvel az előző frekvenciaosztás után tartandó újabb fordulóval kapcsolatban a gazdasági verseny erősítésére, és a szélessávú hálózatok kiépítésének gyorsítására hivatkozik. A sietség mögött azonban az is áll, hogy a 800 és 2600 MHz-es sávok meghirdetésével csúszásban vagyunk. Az Európai Unió 2013. december 31-ig adott derogációt Magyarországnak e sávok megnyitására - ennél fogva az NMHH inkább a kötelességszegési eljárás elől menekülve sürgeti a pályázatot. És ha már ezeket muszáj, akkor a tavaly megbukott - és végül a Magyar Postába beszántott - negyedik mobilszolgáltatótól az államra visszaszállt frekvenciasáv szeletkéket is újra kiteszik az ablakba, hiába, hogy üzleti szempontból mindez alig fél évvel az előző, ugyancsak 100 milliárdot hozó megegyezés után nem biztos, hogy indokolt.

Az NMHH számára az új pályázat sikerének kulcsa, hogy a nagy csomagokat eladja. Az azonban kérdéses, hogy ehhez mindenkinek van-e elég pénze. A Vodafone jó ideje komoly veszteséget tol maga előtt (és emiatt rendre szokatlan, formabontó ötletekkel próbál kitörni, ami így nem feltétlenül a nagybevásárlás felé mutat), a Magyar Telekom részvényesei pedig azzal kellett, hogy szembesüljenek, hogy a tavalyi eredmény után a cég nem tudott osztalékot fizetni. A Telekom nemrég árat is emelt – feltehetően a nagyobb bevétel és jövedelmezőség elérése érdekében.

800 MHz: mindenki ezt akarja?

A mobilnet adatforgalom emelkedése miatt ez a szolgáltatás fokozatosan felértékelődik, miközben – így a technológiai prognózis - a hangalapú szolgáltatások pedig a jelenlegi csúcson túl, némi stagnálás után várhatóan kissé háttérbe szorulnak. Ebből következik az, hogy a mobilszolgáltatóknak elemi érdekük, hogy minél jobb mobilinternetet kínálhassanak. Az egymás elleni verseny pedig azt diktálja, hogy ha lehet, ezt a többeknél hamarabb, de semmi esetre se sokkal később érjék el.

A pályázat kapcsán megkérdezett szakemberek többsége szerint azonban a versenyfutás egyáltalán nem ott dől majd el, hogy akinek nincs 800 MHz-es csomagja, az ne tudna gyors mobilnetet adni a felhasználóinak. Szerintük az nem igaz, hogy e nélkül ne tudná bármelyik mobilszolgátató „valahogy kihúzni” még 4-5 évig a meglévő jogosítványaira támaszkodva. A 800 MHz-es frekvencia birtokában mindez technológiailag könnyebb falatnak ígérkezik, de az is igaz, hogy a frekvenciadíj és az infrastruktúraépítés költségei akkor is csak 5-7 év múlva térülhetnek meg, ha a pályázati kiírásban egyértelművé tették, hogy a 800 MHz-es sávért indulóknak vállalniuk kell, győztes ajánlatuk esetén 48 (illetve 60) hónapon belül az ország lakosságának legalább 96 százalékát mobilnettel látják el.

A tavaly ősszel megváltott frekvenciahasználatoknak köszönhetően a szolgáltatók előtt 2022-ig biztosan van út. Ennél fogva a kérdés az, hogy valóban muszáj-e az újabb nagy falatokra rámozdulniuk, vagy az NMHH által továbbra is szított „fegyverkezési versenyben” lesz olyan szolgáltató, aki más úton indul el, mint a távlati (és így a jelenben némiképp esztelennek tűnő) költekezésén. Mert bár a most meghirdetett frekvenciákkal a határok 2034-ig kitolódnak, azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy 2020 után nyílnia kell majd a minden szempontból ideálisabb paraméterekkel rendelkező 700 MHz-es „csatornának” is. Ennek pedig az lehet a következménye, hogyha az árakat a mobilcégek sokallják – ahogyan az egyébként a közelmúltban, Horvátországban és Romániában is megesett -, s nem kelnek el a meghirdetett csomagok.

Arra, hogy az NMHH hagy-e, és ha igen, mennyi pénzt hagy az asztalon, a pályázati határidő utáni napon, június 17-én délelőtt kiderül.

Bejelentkezik-e a Digi is?

A fenti, leegyszerűsített frekvencia-magyarázatból is kiolvasható, hogy a 800 MHz-es sávon kívül nagy intenzitású, sőt, teljes körű versenyre sem lehet feltétlenül számítani a három meglévő mobilszolgáltató között. Mivel a pályázat nyílt, elvileg a Telekom-Telenor-Vodafone hármasán kívüliek is indulhatnak (feltéve, hogy befizették a 40 millió forintos nevezési díjat). Az iparági szóbeszédben elő is került két cég, de kérdés, hogy mennyire kell őket e pályázat során komolyan venni.

Az egyikük a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF), amelyhez az Antenna Hungária (AH) is került. A NIF jelentkezése mellett szól, hogy általa az állam tovább építgethetné a saját (állami) mobilszolgáltatóról szőtt terveit. A szakemberek adottak hozzá, de abból kiindulva, hogy az AH visszavásárlása miatt (is) módosítani kell a költségvetést az elszálló hiány miatt, az újabb bevásárlás mégsem tűnik valószínűnek. Mert bár az NMHH kínálatában van olyan blokk, melynek megszerzésével a NIF egyből osztályokkal magasabb szinten találná magát a telkó szektorban, de a „B-blokk” frekvenciadíjának minimum ára 55 milliárd forint – majdnem annyi, mint amennyiért az AH-t az állam a NIF számára megvette. (Mindennek tetejébe ez még mindig csak a használati jog, amihez infrastruktúrát, és szolgáltatást is építeni kell – ezért inkább az a valószínű, hogy a NIF-fel - legalábbis most – nem kell komolyan számoni.)

A másik új pályázati szereplő a hírek szerint a Digi lehet, többen is úgy tudják, hogy a cég komolyan érdeklődik, és ajánlatot is tesz majd. Ehhez egy dologra biztosan szüksége lesz a cégnek; (az eddigi frekvenciapályázati szerepléseiből kiindulva) arra, hogy ha komolyak a szándékai, zárassa ki magát a pályázatról formai okok miatt.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Újabb melegrekord dőlt meg, július végét idézte a mai időjárás

Újabb melegrekord dőlt meg, július végét idézte a mai időjárás

Győri értelmiségiek Borkai távozását követelik

Győri értelmiségiek Borkai távozását követelik

Kulcsembernek kell kimaradnia a sorsdöntő meccsen a válogatottból

Kulcsembernek kell kimaradnia a sorsdöntő meccsen a válogatottból

3744 ember hiába várta a visszajáróját a BKK automatáiból

3744 ember hiába várta a visszajáróját a BKK automatáiból

MTA-kutató: Magyarországon már nem lehet a hatalomtól teljesen függetlenül üzletelni

MTA-kutató: Magyarországon már nem lehet a hatalomtól teljesen függetlenül üzletelni

"Titkosított" címlappal küzd a demokráciáért az ausztrál sajtó

"Titkosított" címlappal küzd a demokráciáért az ausztrál sajtó