Csökkentett banki költségek

Több banknál is alacsonyabbak lettek bizonyos díjak és költségek. Általában a vállalati ügyfelek átutalási díja mérséklődött, de akad példa a számlavezetési, illetve a készpénzfelvételi díj, valamint a bankkártyaköltségek csökkenésére is. A K&H Bank és a Sberbank (korábban: Volksbank) az év elejétől már faragott az általa vezetett céges számlák díjain, míg a CIB Bank február 1-jétől, a Raiffeisen Bank pedig április 1-jétől vág. A Budapest Bank (BB) viszont csak június 1-jétől mérsékli a vállalkozói forintfolyószámlák tranzakciós díjait – úgy, hogy január 31-étől előbb ugyanolyan mértékben megemeli azokat. 

Fiókos ATM

Túry Gergely

 Az alacsonyabb árazás az esetek többségében nem más, mint az utóbbi bő fél évben bekövetkezett díjemelés korrekciója – hűti le a trendfordulót vizionálók kedélyeit a HVG érdeklődésére Gergely Péter, a BankRáció.hu szakértője. Amikor ugyanis a kormány tavaly június végén arra kötelezte a bankokat, hogy pótlólagosan fizessék be a január–áprilisi időszakra megállapított tranzakciós illeték összegének 208 százalékát – együttesen nagyjából 75 milliárd forintot –, néhány hitelintézet e többletterhet egy az egyben áthárította ügyfeleire. Kivéve az UniCredit Bankot, mely vállalati kliensei tiltakozására visszakozott, és a többletsarc 6,8 milliárd forintra rúgó összegét inkább költségcsökkentéssel, elbocsátásokkal, illetve 15 fiókja bezárásából teremtette elő.

A bankokhoz befolyó díjak és költségek hozzávetőleg 75 százaléka tranzakciós illetékként azonnal továbbvándorol az államkasszába, vagyis az ügyfelek befizetéseinek mindössze a 25 százaléka marad náluk – érzékeli a Bankmonitor.hu legfrissebb elemzése, miért kényszerülhetnek a bankok mostanában inkább emelni, mint csökkenteni a díjaikat. A kormány pedig gondoskodik arról, hogy az „ügyfeleket sanyargató” díjemelések elrettentő példaként állandóan napirenden legyenek, azok indokai viszont homályban maradjanak. Például az, hogy a február 1-jétől érvényes havi kétszeri, összesen 150 ezer forintos ingyenes készpénzfelvételt is terhelő tranzakciós illetéket a bankoknak kell lenyelniük, s ennek tudható be a havi kerettúllépés vagy a másodikat meghaladó atm-használat borsos díja. Utóbbiak után például az OTP Bank február 1-jétől egyes számlacsomagjai (Tempó, Junior, Jump, Net, Prémium Plusz és Alap) esetében már nem az eddigi akciós, 0,6 százalékos díjat számítja fel, hanem a listaár szerinti 61 forint plusz 1,21 százalékot.

Még az sem tántorítja el a legnagyobb magyarországi hitelintézetet az ominózus számlacsomagjaiba foglalt kedvezményes készpénzfelvételek visszavonásától, hogy a Magyar Nemzeti Bank gőzerővel vizsgálja azokat a banki díjemeléseket, amelyek a gyanúja szerint a bankoknak összesen évi 36 milliárd forintos mínuszt okozó ingyenes készpénzfelvételek költségeinek a továbbhárításai. Ezek akár egyoldalú, jogszabályellenes szerződésmódosításokként is értékelhetők. Németh Szilárd fideszes rezsicsökkentési biztos – feltehetően az április 6-ai választásokra készülve – a közvéleményt a bankok ellen tovább hergelve pedig azt is állította, a hitelintézetek kartellt hoztak létre, hogy a 150 ezer forint fölötti készpénzfelvételt díjemelésekkel büntessék. A bankok ugyanakkor azzal érvelnek, hogy évente az infláció mértékével emelhetnek, illetve megszüntethetnek akciókat, kedvezményes csomagokat, ezzel srófolva a díjtételeket.

Ám Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a Tv2 kedd reggeli műsorában azzal fenyegetőzött, a kormánypárti többségű parlamenttel a február 13-áig tartó ülésszakban megemeltetik a havi díjmentes készpénzfelvételek számát, egyúttal kötelezhetik a bankokat arra, hogy minden bankautomatából legalább 100 ezer forinthoz hozzá lehessen jutni, amennyiben azok önként nem állítják át a csak maximum 50 ezer forint felvételét lehetővé tevő automatáikat.

Úgy tűnik, a készpénzfelvétel körüli vircsaft hasonló célt szolgál, mint a devizahitelesek 2011-es mentése: alapvetően a tehetősebbek terhein enyhíteni. Hiszen az MNB adatai szerint a havi átlagos készpénzfelvétel az új szabályozás előtt 40-45 ezer forintra rúgott. Ennél a 150 ezres limit ugyan jóval magasabb, de még illeszkedik az átlagfizetéshez. Így e limit Németh Szilárd által meglebegtetett felsrófolásából egyértelműen csak a jóval átlag feletti jövedelműek profitálhatnának – közölte lapunkkal Sándorfi Balázs, a Bankmonitor.hu alapító-ügyvezetője. A szakember meggyőződése, hogy nem lehet a gazdaságpolitika célja a készpénzforgalom erőteljes növelése, amely a szürkegazdaságot erősítheti.

HORVÁTH ÉVA