Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn délelőtt két alkalommal is interjút adott a közmédiában. A Kossuth rádió 180 perc című műsorában arra a kérdésre, hogy szükség lehet-e kiigazításra, mert az államháztartási hiány április végére elérte az egész évre tervezett deficit 97 százalékát, azt felelte, hogy a magyar költségvetés évek óta az év elején gyűjti össze a hiány nagy részét, ami az év második felében kezd el csökkenni, ebben nincs semmi szokatlan a korábbi évekhez képest.

Tavaly és tavalyelőtt is 3 százalék alatt volt a deficit, és az idén is 2,9 százalékot terveznek - mondta, hozzátéve, hogy ha hozzányúlnak a költségvetéshez, azt csak ezért teszik, mert év közben a kormány már hozott vagyonpolitikai döntéseket, és a parlament előtt meg kell jelennie egy kormányelőterjesztésnek, amely ezeknek a cégeknek a megvásárlásához szükséges fedezetet biztosítja. Ez rendelkedésre áll, jelentős tartalékkal tervezték meg a költségvetést - közölte. 

Túry Gergely

A reklámadóval kapcsolatban Varga Mihály úgy fogalmazott: "úgy tűnik, hogy nagy valószínűséggel lesz", elkészült egy javaslat, parlamenti képviselői kezdeményezésről van szó, a parlament majd dönt erről. Nemzetgazdasági miniszterként nem ellenzi, mondta, mert bevételt hoz, ez a terület eddig mentes volt az ilyen jellegő adóktól. Elmondta azt is: nagy esélye van az egyszámjegyű személyi jövedelemadó bevezetésének ebben a ciklusban, ez attól függ, hogy a magyar gazdaság jelenlegi növekedési pályáját tudja-e tartani a következő években. 

A devizahitelekkel kapcsolatos kérdésre a miniszter közölte: a bírósági döntések megszületése után a magyar kormány kész arra, hogy újra foglalkozzon a devizahitelek ügyével, és olyan megoldást keressen, amely véglegesen kivezeti a magyar banki piacról ezt a terméket. Mindenkinek az az érdeke, hogy olyan megoldás szülessen, amely valóban segít a devizahiteleseknek, ugyanakkor nem veszélyezteti a bankrendszer normális működését - fogalmazott.

A miniszter hétfőn az M1 Ma reggel és a Kossuth rádió 180 perc című műsorában is beszélt arról, hogy olyan iparfejlesztési, gazdaságfejlesztési program elkészítését tűzték ki célul, amely kijelöli azokat az ágazatokat, amelyekre az európai uniós és hazai forrásokat koncentrálni lehet. 

Azt mondta, vannak olyan adottságai az országnak, amelyeket vétek lenne nem hasznosítani, másrészt "felnőttek" olyan iparágak, amelyek az elmúlt években jelentősen hozzájárultak a magyar gazdaság növekedéséhez. Ezek közül a legfontosabbnak a járműipart nevezte a miniszter. A járműiparhoz hozzáépül az elektronikai ipar, az ország kedvező földrajzi elhelyezkedése miatt pedig a logisztikai ipart is kiemelte a tárcavezető az M1-en. A hagyományosan jó hazai területek között említette egyebek mellett az orvosi műszergyártást, a vízbázis-kezelést, illetve a víztisztítást, élelmiszeripart és a turizmust. 

Varga Mihály szerint egyre inkább jellemzővé válik, hogy az ide települt nagyvállalatok nem szigetszerűen működnek a magyar gazdaságban, hanem beszállítókat keresnek. Ha nincsenek, akkor elkezdenek partnereket segíteni, hogy beszállítóvá tudjanak válni, és ehhez a magyar állam is támogatást ad. Példaként említette a miniszter a Suzuki gyárat, ahol már 50 százalék fölött van a magyar beszállítás aránya. Az újabb beruházóknak is időt kell adni erre - fogalmazott. 

Fontosnak nevezte a miniszter, hogy ne csak a beszállítói háttér épüljön ki, hanem egyre inkább váljon részéve a magyar felsőoktatásnak is egy-egy cég. Magasabb hozzáadott érték csak akkor érhető el, ha ehhez a mérnöki tudás, a szaktudás, a felsőoktatásban rendelkezésre álló kapacitás hozzá tud járulni, ezért erre fognak törekedni a stratégiai megállapodások keretében is - hangsúlyozta.