A Die Welt online kiadásában Magyarország különadót vet ki a magántelevíziókra címmel közölt írásban a szerző, Boris Kálnoky kiemelte, hogy az újraválasztott kormány "ott folytatja, ahol abbahagyta: új közvetett különadókat vet ki külföldi vállalkozásokra, amelyek nem az ipari szektorhoz tartoznak". 

Kifejtette, hogy az adó elsősorban a luxemburgi RTL konszern magyar érdekeltségét terheli, és kormányközeli médiumok is tiltakoztak ellene. 

Az RTL egyik vezetője, Andreas Rudas a napokban már a sajtószabadság végéről beszélt a Handelsblatt című lapnak - idézte fel Kálnoky, aki szerint azonban "a magyar sajtószabadság végét már többször kihirdették, és valószínűleg az új különadó sem temeti el teljesen és végérvényesen ezt a szabadságot".

Médiumok tiltakoztak összehangoltan a reklámadó ellen

Fülöp Máté

"Az viszont tény, hogy az adó egy olyan ágazatot terhel, amely az egyre csökkenő bevételek és a jövőtől való félelem terhe alatt szenved"- tette hozzá, úgy vélekedve, hogy éppen ez lehetett az oka annak, hogy szinte valamennyi médium bírálta az új adót vagy tiltakozott ellene, köztük a Fidesz szócsöveként számon tartott Magyar Nemzet és a jobboldali konzervatív HírTV.

A londoni üzleti napilap, a Financial Times budapesti tudósítója, Kester Eddy szerint a reklámadó aránytalan mértékben sújtja a legnépszerűbb magyar televíziós csatornát, az RTL Klubot. 

Elemzők a reklámadót ebből a szempontból a bank-, az energia- és egyéb szektorokra kivetett különadókhoz hasonlítják, mivel ezek is külföldi tulajdonú cégeket terhelnek nagyobb mértékben - írja a tudósító.