Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn közzétett statisztikája szerint a 28 tagú blokkban a GDP-hez viszonyított adóterhelés 39,4 százalékra emelkedett 2012-ben, ez az arány 0,6 százalékkal magasabb, mint 2011-ben. Az euróövezetben az adóterhelés magasabb, mint a zónán kívüli államokban: a közös uniós pénzt használó országokban a GDP-hez mért arány 40,4 százalékos.

A statisztikai összegzés kiemeli, hogy az EU-ban igencsak különbözőek az adóterhelések, több államban – Litvániában, Bulgáriában, Lettországban, Szlovákiában, Romániában, Írországban – is 30 százalék alatti mutatókkal lehet találkozni. Több, döntően nyugat-, illetve észak-európai államban ugyanakkor bőven 40 százalék felett áll a mutató: ide tartozik Dánia, Svédország, Belgium, Finnország, Ausztria, Franciaország és Olaszország.

A jelentés megjegyzi, hogy több országban is 1 százalékponttal nőtt az adóterhelés 2011-ről 2012-re, ebbe a körbe tartozik Magyarország is (a GDP 37,3 százalékáról 39,2 százalékra). Ennél nagyobb, százalékpontos emelkedésre nincs példa az EU-ban, az utánunk következő olaszoknál 1,6 százalékkal nőtt az adóteher (42,4-ről 44,0 százalékra).

A jelentés hangsúlyozza, hogy az adóbevételek legfőbb forrása továbbra is a munkát terhelő adók (51 százalékban), ezek után jönnek a fogyasztási típusú adók (28,5 százalékkal), és a tőkét terhelő adók (20,8 százalékkal).

Van, ahol inkább a fogyasztási adók mennek

A munkát terhelő adók 2012-ben 24 tagállamban jelentették a kormányzatok legfőbb adóbevételi forrását, ebből 13-ban ezek az adók adták az adóbevételek több mint felét. A munkát terhelő adók mértéke Svédországban (58,6 százalék), Hollandiában (57,5 százalék), Ausztriában (57,4 százalék) volt a legmagasabb.

A fogyasztási adók csak négy tagállamban jelentették a kormányok legnagyobb bevételi forrását 2012-ben: Bulgáriában (53,3 százalék), Horvátországban (49,1 százalék), Máltán és Romániában (45,1 százalék). A legkevésbé Belgium (23,7 százalék), Franciaország és Olaszország (24,7 százalék) kormánya támaszkodott ezekre a típusú adókra.

Eurostat

A tőkét terhelő adók adták a legkisebb részét a kormányzatok adóbevételeinek 2012-ben minden tagállamban. A legnagyobb, ám így is csekély részarányt Luxemburgban (27,5 százalék), az Egyesült Királyságban (27,4 százalék), Máltán (26,6 százalék) és Cipruson (26,1 százalék) mérte az Eurostat, Észtországban és Szlovéniában volt ez az arány a legkisebb 7,1, illetve 9,8 százalékkal.

A munkát terhelő átlagos implicit (tényleges) adóteher az EU 28 tagállamában a 2011-es 35,8 százalékról 36,1 százalékra emelkedett 2012-ben. Ez az adóráta 2012-ben 23,3 (Málta) és 42,8 százalék (Belgium és Olaszország) között szóródott.

A fogyasztást terhelő adók esetében az implicit adóráta az EU 28 tagállamában 2011-ben és 2012-ben nem változott, mindkét évben 19,9 százalékon állt. A legalacsonyabb implicit adóterhet Spanyolországban (14 százalék), Görögországban (16,2 százalék) és Szlovákiában (16,7 százalék) mérte az Eurostat, míg a legmagasabbat Dániában (30,9 százalék), Horvátországban (29,1 százalék) és Luxembourgban (28,9 százalék).

Magyarországon is a fogyasztást terhelik

Magyarországot illetően még érdemes megjegyezni, hogy míg 2002 és 2012 között a teljes adóterhelésen belül 50,3-ról 46,4 százalékra csökkent a munkát terhelő adók aránya, addig a fogyasztási adók 37 százalékról 40-re nőttek. A tőkét terhelő adók pedig 12,6 százalékról 13,5 százalékra emelkedtek. A többi régiós országgal összahasonlítva az látszik, hogy az összadóterhelés mindegyik államban alacsonyabb, sok helyen akár 10 százalékos is a különbség. A magyar mutató leginkább a némettel van egy szinten.

A régiós országok közül az látszik, hogy Magyarország a térség délebbi országaival (Horvátország, Bulgária, Románia) mutat hasonlóságot a tekintetben, hogy magas a fogyasztási típusú adóterhelés aránya az összadóterhelésen belül, emellett pedig a tőkét terhelő adókból is hasonló arányú bevétele származik ezen országoknak.