Visszatetszőnek tűnik, hogy a jövő évi költségvetés a kormány gazdaságpolitikájának fő vonásai között említi a bürokráciacsökkentést, eközben az állam sokkal többet költene saját magára. Az állami működési funkciókra – minisztériumok, kormányhivatalok, önkormányzatok működtetésére, bíróságokra, honvédelemre – az ideinél csaknem 230 milliárd forinttal, közel 10 százalékkal többet szán jövőre a kormány, mint a tavaly szeptemberben benyújtott, 2014-es költségvetési törvényjavaslatban. (Ez a különbség tehát a két tervezet összehasonlításából adódik, azt mutatja, hogy a kormány mennyi pénzt szánt tavaly, illetve idén az állam egyes területeire, nem pedig azt, hogy ezek a területek az évközi elvonások és zárolások miatt idén ténylegesen mennyit kaptak, és ahhoz képest mik a tervek.)

Az állam működtetésére szánt plusz százmilliárdoknak egyszerű a magyarázata: a rendőrségnél, honvédségnél év közepén elindul az életpályamodell, nyomban 30 százalékos béremeléssel, és folytatódik a tanárok keresetnövelése is.

Az már kevésbé magyarázható meg, miért lesz nagyvonalú a pénznyelő MÁV-val a kormány. Közösségi közlekedésre az ideinél pár milliárd forinttal többet, 190 milliárdot szánnak, és a korábbi évekről elmaradt restanciát is igyekeznek pótolni, ezen felül pedig durván 30 milliárd forintnyi adósságot is átvállal az állam a MÁV-tól.

Önkormányzat: adóztass!

Eközben aztán lesz pár húsbavágó tehernövelés is. Jön a szappanadó (szappanokra, parfümökre, művirágra is bevezetik a termékdíjat), ami a harmadával, 18 milliárd forinttal dobja meg a termékdíjból várt bevételt. Ami igen fájhat a fuvarosoknak, az e-útdíjból idén 133 milliárdot remélt a kabinet, jövőre már hajszál híján 170 milliárdot, és jön 35 milliárdos teherként az időalapú útdíj is. Az internetadóból 25 milliárddal számolnak.

Máshol adókiengedés is lesz, de ez csak apró tétel. A házasságot kötőknek jár havonta 5 ezer forint. (Az adócsomagról itt és itt írtunk részletesen.)

Reklámadóból jövőre 6 milliárdot remélnek, pedig idén még 8-10 milliárdos volt a terv.

A költségvetési törvényjavaslatból kiderül, hogy már jövőre közmunkába terelik a most jövedelempótló támogatást kapó 187 ezer ember egynegyedét. Idén havonta 200 ezer embert foglalkoztatnak a közmunkaprogram keretében, jövőre pár tízezer emberrel akarnak többet. De a segélyezési politika átfazonírozását jelzi az is, hogy a rendszeres szociális segély a mai formájában megszűnik, jövőre már nem a központi kormányzat folyósítja, hanem a helyismereti előnyben levő önkormányzatok ítélik meg ezt az apanázst. Azok az önkormányzatok, amelyektől a kormány kimondva is azt várja, töltsék meg tartalommal azt a jövő évi adócsomagban levő lehetőséget, hogy adóztassanak bátrabban, mint idén (2015-ben kivethetnek bármire adót, amelyet a központ nem adóztat).

Tömi magát az állam

Az állam jövőre, mint írtuk, sokkal többet költene magára. Az állam működtetésére összesen 2633 milliárd forintot költene a kormány, és ezt a pénzt például arra fizetnénk ki, hogy működjön a parlament, a minisztériumok, a hivatalok (például az adóhatóság, a vám- és pénzügyőrség, az állami vagyonkezelés), a külügy.

Az állam gazdasági tevékenységének kiadásait még a működésénél is nagyobb mértékben növelné a kormány jövőre a 2014-es költségvetési törvényjavslathoz képest. Több mint 390 milliárd forinttal többet költene az állam gazdasági funkciójára. A közlekedésre mintegy 140 milliárddal, környezetvédelemre több mint 90 milliárddal magasabb lenne a kiadásunk.

Az állam legfontosabb 2015-re tervezett kiadásai és a 2014-es költségvetési törvényjavaslatban az idei évre tervezett kiadások - Nagyobb méretért kattintson ide!

Az államháztartási kiadások idén és jövőre

hvg.hu

Brutális kiadáscsökkentés az oktatásban

A jóléti kiadásokat viszont csökkentené a kormány a tavalyi első költségvetési tervhez képest: összességében alig adna rájuk többet, így reálértéken kisebb lesz a jóléti büdzsé annál, amit az idei évre javasolt.

A legnagyobb vesztes az oktatás lenne a tavalyi tervekhez képest: összesen 126 milliárddal kevesebb pénzt kapna. Ez azt jelenti, hogy reálértéken az oktatási rendszernek 2015-ben közel 10 százalékkal kevesebből kellene kijönnie, mint idénre tervezte a kormány. Ez az oktatási rendszerben a felsőfokú oktatási intézmények támogatásának kivételével mindenütt – az alap-, a középfokú, és az egyéb oktatási intézményekben is – komoly kiadáscsökkentést jelent a 2014-es költségvetési törvényjavaslathoz viszonyítva. Ezen az alapon a középfokú oktatás kiadáscsökkentése döbbenetes mértékű: az idei évre tervezetthez képest 24,5 százalékkal, 68 milliárd forinttal csökkenne jövőre a középiskolákra szánt állami költés. A felsőoktatási intézmények viszont többet kapnak 26 milliárddal, mint idénre tervezték, ez háromszor annyi emelés, mintha csak az idei évre tervezett értéken tartaná a kormány a támogatásukat.

Az egészségügy jövőre összességében megint kap egy kisebb kiadáscsökkentést. Persze vegyes a kép: a rendelői, orvosi, fogorvosi ellátásra szánt kiadás közel 34 százalékkal (36 milliárd forinttal) csökken az idei évhez képest, miközben a kórházak 55 milliárddal többet kapnak. A háziorvosi és gyermekorvosi szolgálat kiadásait viszont csak enyhe mértékben, de emeli a kormány (mindössze 3 milliárd forinttal).

Romlik a szociális védelem

A táppénz, az anyasági és a rokkantsági ellátások jövőre kevesebbet fognak érni, mint idén, ugyanis a kormány forintban alig emeli a juttatások összegét, így az infláció miatt az 2015-ben még kevesebb dologra lesznek elegendőek.

A nyugdíjakkal viszont biztosra akar menni a kormány, és az idősek megint kapnak egy reálnyugdíj-emelést (mint ahogyan idén és tavaly is): bár csak 1,8 százalékos inflációval számol az NGM jövőre, a nyugdíjak értékét 2 százalékkal emeli a költségvetési  javaslat szerint.

A munkanélküli ellátásokra szánt kiadások jövőre megugranak, több mint 20 százalékkal, 40 milliárd forinttal többet költ ezekre a kormány, mint idénre tervezte. A családi pótlékok viszont 24 milliárddal csökkennek, a szociális juttatások pedig összesen 93 milliárddal. Utóbbi jelentős, 20 százalékos kiadáscsökkenés.

Lázár sok feladathoz sok pénzt kap

A költségvetés legnagyobb nyertese a Miniszterelnökség, a minisztérium büdzséje 572 százalékkal nő. Ez annak köszönhető, hogy sok olyan terület kerül át a Lázár János vezette tárcához, amely korábban más minisztériumok alá tartozott (ilyen például a kormányhivatalok, járási intézményrendszer áthelyezése). Ezzel párhuzamosan a már csak igazságügyi minisztériumként működő tárca büdzséje töredékére csökkent. A hvg.hu ebben a korábbi cikkében írt arról, mely területek futnak majd be a Lázár irányításával működő minisztériumhoz.

A következő nyertes a Külgazdasági és Külügyminisztérium, ugyanakkor is a feladatok átcsoportosítása játszik ebben szerepet. A Szijjártó Péter vezette tárca például megkapta a Balassi Intézet és az Eximbank felügyeletét is. Az Eximbank 18 milliárd forintos tőkejuttatást kap, ennyi jutott az export felpörgetéséért felelős pénzintézetnek tavaly is. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a Nemzetgazdasági Minisztérium büdzséje is csökkent.

Így változnak a minisztériumok és más fejezetek támogatásai - Nagyobb méretért kattintson ide!

Minisztériumok és költségvetési fejezetek idei és jövő évi támogatása

hvg.hu

Jelentős plusszal indulhat a Belügyminisztérium is. A rendőrség 14 milliárd forinttal kap többet, mint tavaly (254 milliárdot), de a katasztrófavédelem is több mint egymilliárddal többre számíthat (52,7 milliárd). De a büntetés végrehajtásra is 4 milliárddal több jut.

Kiemelendő még a Fekete György vezette Magyar Művészeti Akadémia is, az intézmény 15 százalékkal több pénzből gazdálkodhat jövőre, mint idén.

A költségvetés nagy vesztese az Országgyűlés fejezet. Ennek ugyanakkor az a fő oka, hogy kiesik a Kossuth tér rekonstrukciójára tavaly még elkülönített 17 milliárd forint. A Földművelésügyi Minisztérium több mint 15 százalékkal kevesebb pénzzel kalkulálhat jövőre, ám itt bizonyos uniós programok kifutása játszik szerepet. Az adócsalókat üldözni hivatott (bár ebbéli feladatának hatékony ellátását illetően kételyek támadtak az elmúlt egy évben) Nemzeti Adó- és Vámhivatal büdzséje 700 millióval csökken.