Günther Oettinger, az unió energiaügyi biztosa, Jurij Prodan ukrán és Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter már a múlt hét csütörtökön elvi megállapodásra jutott abban, hogy a Gazprom orosz energiavállalat a most következő téli hónapokra – konkrétan jövő március végéig – ezer köbméterenként 385 dolláros fix árat garantál Ukrajna számára, az ukrán Naftohaz pedig az év végéig, két részletben, 3,1 milliárd dollár fizetési hátralékot rendez. Oroszország szerint Ukrajna 5,3 milliárd dolláros tartozást halmozott fel vele szemben, mert nem fizetett a korábbi gázszállításokért.

Nem világos azonban, hogy honnan származik majd a kifizetendő 3,1 milliárd dollár, hiszen Ukrajna saját erőből ezt nem tudja kifizetni. Ezen túlmenően az is a megállapodás része, hogy a Gazprom csak az előre megrendelt és kifizetett földgázt szállítja majd Ukrajnának. Hogy az ukránok miből fognak tudni előre fizetni, szintén tisztázatlan.

Oettinger, Prodan és Novak most ismét összeült Brüsszelben, hogy véglegesítsék a megállapodás részleteit, de a jelek szerint ismét bebizonyosodott, hogy "az ördög a részletekben lakik". Csütörtök reggel mindenesetre a küldöttségek környezetéből olyan vélekedések hallatszottak, hogy az esti tárgyalásokon nagy valószínűséggel teljes körűen megegyeznek.

Alekszej Miller, a Gazprom elnöke közben azt mondta az Interfax hírügynökségnek, hogy csak azután tudnak megegyezni, ha Ukrajna és az Európai Unió már elrendezte, hogy Brüsszel milyen pénzügyi garanciákat tud nyújtani Kijevnek. Hozzátette: az orosz fél olyan jelzést kapott, hogy Ukrajna négymilliárd köbméter gázra tartana igényt a most kezdődő téli időszakban.

"Ha van pénz, van gáz is" – mondta az orosz miniszter, aki most az EU és Ukrajna közötti kétoldalú egyeztetésektől várja, hogy estére valamilyen kölcsönösen elfogadható megoldással, megfelelő uniós garanciát is tartalmazó konstrukcióval álljanak elő a háromoldalú megbeszélésre.

Ukrajna az Európába irányuló orosz gázszállítás legfontosabb tranzitországa. Az ukránok által ki nem fizetett számlák miatt Moszkva 2009 elején átmenetileg leállította az Ukrajna felé történő gáztovábbítást, azt állítva, hogy az ukránok megcsapolják a gázvezetéket, és maguknak "vesznek le" az Európának szánt gázból. Az orosz csapelzárás következtében több európai országban is hiány keletkezett az energiahordozóból a hideg tél kellős közepén.

A mostani orosz-ukrán gázárviszály idén áprilisban, a kelet-ukrajnai összecsapásokkal párhuzamosan bontakozott ki. Az oroszok drasztikus mértékű áremelést jelentettek be az Ukrajnának történő szállítás tekintetében, amit Kijev gazdasági agressziónak bélyegzett, leszögezve, hogy a megnövelt árat nem hajlandó fizetni. Moszkva arról biztosította az európai vásárlókat, hogy velük szemben teljesíteni fogja szerződéses szállítási kötelezettségeit, de követelte, hogy oldják meg az ukrán tartozás ügyét.

Júniusban az oroszok a felgyülemlett kifizetetlen számlák miatt felfüggesztették a gázszállítást Ukrajna számára. Kijev viszont augusztusban azzal fenyegette meg Moszkvát, hogy leállíthatja az Európába irányuló gáz- és olajtranzitot. Szeptemberben körvonalazódott, e hónapban pedig elvben megszületett az átmeneti kompromisszumos megállapodás a téli hónapokra, de a fizetési garanciákat is tartalmazó, tartós és átfogó egyezség még várat magára.