A Quartz elemzéséből kiderül, hogy a Brent kőolaj hordónkénti ára az utóbbi két hónapban havontként 10 dollárral csökkent, jelenleg a 80 dolláros szint körül található a nyersanyag hordónkénti ára. Az árzuhanás több okra vezethető vissza, ezek közül több is olyannak tűnik, mely hosszabb időre megmaradhat.

Az Egyesült Államok olajexportja például igencsak felpörgött az utóbbi időben, augusztusban például 4,5 millió hordó olajat exportáltak naponta – a még érvényben lévő tiltás ellenére (a mennyiség majdnem megegyezik az oroszok által kivitt olajmennyiséggel). Az amerikaiak mindezt úgy teszik a tiltás ellenére, hogy a kivitel jelentős része feldolgozott formában (gázolaj, benzin) távozik. Olyan komoly mennyiségben szállítanak már az amerikaiak feldolgozott termékeket – Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok is jelentősen mennyiségben exportál –, hogy ez már a Brent olaj árfolyamára is hatással van.

AFP / Alexander Klein

A nagy kínálathoz emellett még hozzájárul az is, hogy olyan területekről is újra beindul a kitermelés, melyeken egy ideig szünetelt a munka (például Líbia). Emellett pedig ha sikerült tető alá hozni egy nukleáris megállapodást november végéig Iránnal, akkor onnan is érkezhet plusz olaj a piacokra.

A jelentős plusz kőolajmennyiségre a Kőolaj-exportáló Országok Nemzetközi Szervezetének (OPEC) – a szervezet 12 kőolajexportáló államot tömörít – az kellene, hogy legyen a válasza, hogy csökkentik kitermelésüket, így pedig tudnák az árat növelni. A probléma ugyanakkor az, hogy az OPEC államainak jelentős részében az állam számára létfontosságúak az olajbevételek: Irakban és Szaúd-Arábiában például bőven 75 százalék az arány a kormányzati bevételekben. A kínálat csökkentésével a jelenlegi környezetben (sok a piacon a kőolaj) pedig szinte biztos, hogy nem érné el a várt áremelő hatást.

Phil Flynn, a Price Group elemzője szerint minderre az lehet a válasz, hogy az OPEC addig pumpál olajat, ameddig a "pokol be nem fagy".