Aszódi Attila a Népszabadság korábbi beszámolója szerint egy konferencián azt mondta, olyan megállapodásokat kötnek az oroszokkal, hogy uniós elutasítás esetén a magyar állam kiszállhasson a projektből. Ugyanakkor a kormány abban is gondolkodik, hogy orosz tulajdon lenne a két új reaktor, és az állam garantált áron vásárolná az áramot - írta a lap.

Aszódi Attila a Heti Válasznak úgy reagált, előadásában nem beszélt arról, hogy orosz tulajdonba kerülne az erőmű, és sosem merült ez fel. "Nem gondolkodunk ilyen megoldásról" - szögezte le a kormánybiztos.

A konferencián Aszódi Attila az MTI szerint azt mondta, az az álláspontjuk, hogy a tervezett építési konstrukcióban nincs az Európai Unió által tiltott állami támogatás. Ezzel kapcsolatban várják az Európai Bizottság (EB) válaszát. Hozzátette, hogy ha a bizottságnak más az álláspontja, akkor először érvelni fognak, hogy miért nincs a konstrukcióban állami támogatás.

Ha az unió mégis úgy gondolja, hogy van, akkor is létezik egy másik út, az állami támogatást önmagában nem tiltja az európai jogrendszer - mondta Aszódi Attila. Hozzátette, az angolok más utat választottak a Hinkely Point-i erőműnél. Az állami támogatás jóváhagyását kérték, klímavédelmi, gazdaságfejlesztési, ellátásbiztonsági okokat fogalmaztak meg. Ezt az Európai Bizottság elfogadta, megengedettnek mondta az állami támogatást, csak bizonyos garanciaelemeket változtatott meg, hogy a befektetőnek ne legyen túl kedvező pozíciója - idézte fel.

A kormánybiztos kitért arra is, a szerződést úgy készítik elő, hogy ha az Európai Bizottság nem engedélyezi a projektet, abból ki tudjanak lépni, - és mint mondta - ez egy nagyon kis valószínűségű és nagyon negatív forgatókönyv, ami ha mégis bekövetkezne, nyilván lennének következményei, de ugyanakkor nagyon reméli, hogy nem ez a forgatókönyv érvényesül majd. Reméli, hogy éven belül lesz döntés az EB részéről - tette hozzá.