Átment a parlamenten a 2015-ös költségvetés. A Házban 131-en igennel, 62-en nemmel szavaztak, öten nem nyomtak gombot. Vona Gábor, a Jobbik elnöke igazoltan volt távol, Vollner János (Jobbik), Gyurcsány Ferenc (független, DK-elnök), Szabó Tímea (független, PM-társelnök) és Lasztovicza Jenő fideszes képviselő nem szavazott.

A törvény egyebek mellett módosítja az államháztartási törvényt, megszünteti a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot és sávosan határozza meg az alkoholok jövedéki biztosítékrendszerét. Az elfogadott törvény több mint 100 jogszabályt módosít, így többek között megszünteti a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot.

A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap a létrehozásakor megkívánt funkcióját betöltötte, az alap a törvény szerint 2015. január 31-én megszűnik. Az alap megszűnését követően a korábban az államnak térítésmentesen átadott eszközöket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezeli úgy, hogy az eszközökhöz kapcsolódó bevételeket (osztalékok, hozamok, értékesítésből származó bevétel) adósságcsökkentésre kell fordítania.

A törvény az alkoholok jövedéki biztosítékánál  sávos rendszerrel oldja fel azt a problémát, hogy a mintegy 150, családi vállalkozásban saját terméket értékesítő kereskedő - jellemzően a családi borászatok, pezsgőkészítők, pálinkafőzők és kézműves sörfőzők - továbbra is a piacon tudjanak maradni.

A törvény kimondja: 2015. január 1-jétől a 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok kizárólag a kormány hozzájárulásával köthetnek adósságot keletkeztető ügyletet. A törvény rendelkezik továbbá a központosított illetményszámfejtés rendszeréről, amelynek keretében 2015. január 1-jétől az államháztartás rendszerében egységesen, valamennyi költségvetési szervre kiterjedően megvalósul a bérek, illetmények központosított számfejtése.

A javaslat a pénztári szolgáltatásokat az önkéntessé vált magánnyugdíj-pénztári rendszerben újraszabályozza, és lehetővé teszi a pénztárak számára a járadékfizetési lehetőséget. A rendszerszintű költségek keretében a pénztárak működésére a jövőben a tagdíj 2,5 százalékát fordíthatják, míg a befektetések eredményessége érdekében a vagyonkezelési költséget 0,4 százalékban maximálják. A még meglévő magánnyugdíj-pénztári vagyon védelmében a magánnyugdíjpénztár végelszámolással történő megszüntetése esetei közé bekerül, hogy megszüntetik a pénztárat, ha a tagdíjfizető tagok száma a megelőző hat hónap átlagában legalább kettő hónapon keresztül a taglétszám 70 százaléka alá csökken.

A végelszámolás egyéb szabályai mellett a tagoknak lehetőségük nyílik a társadalombiztosítási rendszerbe történő visszalépésre, vagy más magánnyugdíjpénztárba történő átlépésre. A törvény időkorlát nélkül megteremti a lehetőséget a visszalépésre a társadalombiztosítási rendszerbe, a pénztári tag kezdeményezésre. A törvény egyértelműsítette a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó szabályozás hatályát, ennek értelmében jövő szeptember 30-át követően lehet megvizsgálni a megelőző hat havi tagdíjbefizetéseket. A jogszabály nem lesz visszamenőleges hatályú.

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal átalakításával, megszüntetésével összefüggésben rendelkezik a törvény a munkaegészségügy két szakmai területének - a munkahigiéne és a foglalkozás-egészségügy - a szétválasztásáról is. Így létrejön egy olyan szakmai bázis, amely képes ellátni a foglalkozás-egészségügyi kutatási, gyakorlati és betegellátási feladatokat is, biztosítva a foglalkozási megbetegedések felismerésével, ellátásával kapcsolatos területeken az egységes szakmai irányítást és felügyeletet.

Az államháztartás központi alrendszerének jövő évi bevételi főösszegét 16 312 milliárd 873,0 millió forintban, a kiadási főösszegét 17 190 milliárd 277,1 millió forintban, hiányát pedig 877 milliárd 404,1 millió forintban állapította meg a parlament.

A költségvetési bizottság december elején módosító csomagot adott be a parlamentnek, e szerint a jövő évi költségvetés bevételi főösszegét 67,7 milliárd, a kiadási főösszeget 67,9 milliárd forinttal kisebbre tervezték, a hiány pedig mintegy 198 millió forinttal lett kisebb. Az Országgyűlés végül ezekkel a módosításokkal fogadta el a főszámokat. A gazdasági stabilitásról szóló törvény vonatkozó bekezdése alapján az államháztartás 2015. december 31-ére tervezett adóssága - 310,1 forint/euró, 255,2 forint/svájci frank és 230,1 forint/amerikai dollár árfolyam mellett - várhatóan 25 100,4 milliárd forint lesz.

A költségvetés ellen az összes ellenzéki párt tiltakozott. Az MSZP szerint a jövő évi költségvetés olyan adóemelésekre épül, amelyeknek közös jellemzője: a kormány mindenre adót vett ki, amire lehet. Burány Sándor, az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista elnöke a kabinet célja ezzel, hogy biztosítsa a költségvetés egyensúlyát és a presztízsberuházások fedezetét. Úgy értékelte, hogy ez szimpla és szemérmetlen pénzbehajtás, és ha ezt nem a parlamentben csinálná a kormány, hanem a nyílt utcán, akkor ezért büntetés járna. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: le fogják nyúlni a magánnyugdíjpénztári megtakarítások maradék 200 milliárd forintját. Az adóemelések közül a leghúsbavágóbbnak az élelmiszerlánc-felügyeleti díj hat százalékos emelését nevezte, amellyel szerinte 33 százalékra emelkedik a legtöbb élelmiszer adója.

A Jobbik szerint a javaslat kódolja, hogy Magyarország nem tud növekedési pályára állni, ugyanis a korábbi megszorítások és új adófajták büdzséjéből hiányoznak a "jövő biztosítékai", az otthonteremtés, a gyermekvállalás ösztönzése. Az ellenzéki politikus bírálta, hogy a kormány nem vezette ki a Gyurcsány-Bajnai korszak hat nagyobb megszorító csomagját, s miközben 2010-ben 34 adótípussal vette át az országot, most "45 felé halad". A Jobbik szerint a költségvetést megalapozó törvények 130 milliárd forint adóemelést készítenek elő, a 27 adóváltozásból pedig mindössze 5 nyújt részleges kedvezményt a családoknak, a többi viszont brutálisan terheli közvetlenül vagy áthárítva a lakosságot.

Az LMP szerint a társadalom legmódosabb 10 százalékának kívánságlistáját tartalmazza a többség érdekeivel szemben a jövő évi költségvetés, amely tovább növeli a vagyoni és jövedelmi különbségeket. Róna Péter, az ellenzéki párt programtanácsának elnöke és Schmuck Erzsébet országgyűlési képviselő sajtótájékoztatón bírálta a büdzsét.

Az Együtt - A Korszakváltók Pártja szerint útlezárások, tüntetések, polgári engedetlenségi megnyilvánulások jelzik, hogy az ország népe mit gondol a jövő évi költségvetésről. A 2015-ös büdzsé folytatja azt a fideszes politikát, amelyik arról szól, hogy mindent az államnak, "mindent Orbán Viktornak, semmit az embereknek" - jelentette ki Szelényi Zsuzsanna. Stadionépítések, a Várba költözés és más presztízsberuházások jellemzik a költségvetést, miközben az "urizálásra" költött pénznek sokkal jobb helye lenne az óvodásoknál, az iskolásoknál és a szegény családoknál - folytatta. A büdzsé másik jellemzője az emberek "agyonadóztatása" - szögezte le a politikus, aki emellett rendkívül diszkriminatívnak nevezte a különadók rendszerét. A költségvetés egyértelműen a szegényeket bünteti - folytatta, hozzátéve: a kormányzat leépíti az oktatási rendszert. Kijelentette azt is, hogy elképesztően dilettáns módon tervezték a büdzsét, mert miután annak benyújtási határidejét kitolták, a kabinet újabb és újabb ötletekkel áll elő és folyamatosan új adókat keres.

A Párbeszéd Magyarországért (PM) véleménye szerint a jövő évi büdzsé olyan, mint a sok alkohol: öl, butít és nyomorba dönt, és ha a költségvetést a jelenleg tervezett módon valósítják meg, akkor "éhen fogunk dögleni". Szabó Tímea társelnök azt mondta: a 2015-ös büdzsé elveszi az utolsó falat kenyeret a szegény gyerekektől, az oktatáshoz való jogot a fiataloktól, a közmunkával pedig nyomorba dönti azokat, akiknek ma még lenne lehetőségük munkába állni. A szociális kiadások tízszázalékos megvágása azt jelenti, hogy azzal elveszik a családoktól az utolsó mesekönyvet, egy új kabát vagy egy csoki megvásárlásának lehetőségét - fogalmazott. Szabó Tímea emellett hangsúlyozta, hogy négymillió szegény él az országban, és miközben a kormánypárti képviselők "luxuskarórákra" és "luxusvillákra" költenek, hatszázezer gyermek nélkülöz.

A Demokratikus Koalíció véleménye szerint a kormány minden bajbajutott embert magára hagy, mindenkitől több pénzt akar elvenni a különadókkal és az adóemelésekkel. A független Varju László hozzátette: a kiadási oldalon eközben nyilvánvalóan jut újabb stadionokra, "felcsúti mangalicatelepre", medencékre, külföldi utakra. Kijelentette: a kormányzat a pangás, a társadalmi leszakadás és az elszegényedés büdzséjét szavaztatja meg. A vállalkozásokat túladóztatják, a banki hitelek miatt nem jut pénz a vállalkozásfejlesztésre, az önkormányzatok pedig új adókat vetnek ki - közölte.

Kedden óriási tüntetés lesz, többek között a most elfogadott büdzsé miatt. A demonstrálók a József nádor térről a Szalay utcába vonulnak majd.