Sokan foghatják a fejüket a svájci frank és az euró elszállása most.

Azok szívhatják a fogukat, akiknek devizában vagy devizaalapon felvett

• autóhitelük,
• személyi hitelük,
• folyószámlahitelük vagy
• áruhitelük van.

Ők ugyanis kimaradtak a forintosítási törvényből, így az év elejétől hatályos rögzített árfolyamú törlesztésből is.    

Nekik nagyon meg fog ugrani a törlesztőrészletük, ha a svájci frank egy az eddigi 260 körüli árfolyam helyett mondjuk 310 forint körül telepszik meg, ami csaknem 20 százalékos drágulás, a hitel folyósításának árfolyamához képest pedig már nagyjából 100 százalékkal magasabb árfolyamon kell törleszteniük.

AFP / Arne Dedert

A teljes létszámot tekintve meglepően sok ilyen ember van még: a Magyar Nemzeti Bank júniusi adatai alapján nem jelzálog-fedezetű devizahitelből 377 ezer volt Magyarországon, teljes összegük pedig 540 milliárd forint volt – írja a Portfolio.hu. 

Ezekből azonban ma már egyre kevesebb a devizaalapú személyi hitel, áruhitel és folyószámlahitel, ugyanis nagyjából 5 éve nem lehet devizahitelt felvenni, és ezeknek jellemzően rövidebb a futamidejük. A tavaly szeptemberi jegybanki adatok szerint 154 milliárd forintnyi devizás autóhitel volt, közel 113 ezer szerződésben. A személyi hitelnél az összeg 29 milliárdra rúgott, és több mint 68 ezer szerződés volt. Nekik fog fájni a frank drágulása. Áruvásárlási hitelnél már elenyésző az összeg, 200 millió forint.

Azok lélegezhetnek fel, akikre a forintosítás vonatkozik: a lakásfedezetű magánszemély devizahitelesek

A többi devizahitelesnek már nem kell aggódnia a svájci frank és az euró váratlan elszállása miatt, ugyanis a forintosítási törvény alapján január óta rögzített árfolyamon fizetik a hitelüket azok, akiknek jelzáloghitelük vagy ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződésük van, nekik idén vagy jövőre pedig ezen az árfolyamon fogják forintosítani a hitelüket. A rögzített árfolyam az euróhitelekre 309, a svájci frankhitelekre 256,6 forint. Az árfolyamok hirtelen változása után valószínűleg kevés olyan devizahiteles marad, aki ragaszkodni fog a deviztahiteléhez (igaz, ezt a kormány is elég jól kizárta a forintosításról szóló törvényben).

Bár a forint esése a frankkal szemben brutális, de az euróval szemben is gyengült a forint.

Így hat a cégekre

A Portfolio elemzése szerint a nagy forintzuhanás azokat a cégeket érinti a leginkább, amelyek nagy export-, vagy importkitettséggel bírnak, vagy jelentős devizahitel-állománnyal rendelkeznek. Az exportra termelő cégeket a forintgyengülés pozitívan érintheti, ugyanis a külföldről kapott devizáért több forintot kapnak. Így jár például a Mol, ugyanis bevételei dollárban és euróban keletkeznek.

Ezt viszont csökkenti, ha devizában van a költségek egy része is. Ezeknél a cégeknél sokszor az a kulcskérdés, hogy a termelésüknek mekkora az importhányada, azt ugyanis szintén devizában fizetik.

A nagy árfolyamgyengülés a bankokat különösen rosszul érintheti, nem véletlen, hogy az OTP részvényeinek értéke a Budapesti Értéktőzsdén közel 3 százalékos mínuszba ment délelőtt, amikor elszállt a svájci frank árfolyama. Az FHB pedig 3 százalék feletti mínuszban is járt.

A Richter részvényei viszont enyhe pluszba kerültek az árfolyamok megbolydulása után, ennek oka az lehet, hogy a cég bevételeinek nagy része devizában keletkezik. A Portfolio viszont felhívja a figyelmet arra is, hogy a cég költségeinek egy része is devizában merül fel, ami ellensúlyozza a pozitív hatást.

 A magyar államnak sem jó, mert az államadósság durván 40 százaléka van még devizában (euróban vagy dollárban).