Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
Tovább és még annál is tovább gyűrűző brókerbotrányra adott flexibilis kormányzat magyarázatok, Erste bankcsőd-álhír okozta pánik, Auchan gigabírság és egy brüsszeli koki a földtörvény miatt. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Elképesztő fordulatokat láttunk a Quaestor-botrányban a héten: kiderült, hogy Tarsoly Csaba, felesége és az apja is távozott a Quaestor-csoport főhadiszállásának számító cég vezetőségéből, és maguk helyett a büntetett előéletű Orgován Bélát neveztek ki vezérigazgatónak. Machináltak a tulajdoni viszonyokkal is: a 150 milliárd hamis kötvényt kibocsátó Quaestor Financial Hrurira Kft. tulajdonos lett a központi cégben, és az ügylet keretében 57 milliárdos tartozást mozgattak egyik cégből a másikba. A sajtó ráugrott az Orgován-sztorira, és Tarsoly két nap múlva bejelentette, hogy visszaveszi a cég vezetését, és azzal mentegetőzött, nem volt tisztában a vezérigazgató személyével (pedig ő javasolta vezérigazgatónak). Tarsoly Csabát és két társát csütörtökön este előállította a rendőrség.
Az is kiderült, hogy Tarsoly Csaba a Quaestornál válságértekezletet tartott az öncsőd bejelentése előtt, és azt mondta, Szijjártó Péter biztosan segíteni fog, emellett levelet is küldött Orbán Viktornak. Lázár János ezt elismerte. Az ügy azért vált kínossá a kormány számára, mert Orbán Viktor kedden hirtelen a kormányra és magára rántotta a Quaestor-botrányt, mivel elismerte, hogy a Buda-Cash bedőlése után ő személyesen adott utasítást arra, hogy a minisztériumok vegyék ki a pénzüket a brókercégektől. A külügy egyik cége pedig pár órával a Quaestor öncsőd bejelentése előtt vett ki milliárdokat a cégtől. Az MTI egy kormányülés memójára hivatkozva viszont pénteken azt írta, Orbán már a február 25-i kormányülésen utasította a minisztériumokat, hogy vegyék ki a pénzüket a brókercégektől. Ezt nehéz lesz leellenőrizni, a kormányülésekről ugyanis nem készül jegyzőkönyv az Orbán kormány 2010-es döntése értelmében.
A vevők dühöngenek, az alkalmazottak elkeseredettek, a tulajdonosok leszegett fejjel beállnak a pult mögé, hogy legalább csökkentsék veszteségeiket. Az új nyitvatartási rezsim a nonstop üzletekben mindenkinek rossz: a vásárlók nem tudják megvenni, amit akarnak, az alkalmazottak egy részét kirugdossák, akik marad(hat)nak, azok is elvesztik az esti/éjjeli többletpénzüket. Megjelent a lex Spar és a lex Metro is, azaz már most vasárnap sem nyithatnak ki a benzinkutak területén működő olyan üzletek, amelyek nem árulnak üzemanyagot, ahogy a kis- és nagykereskedelmi tevékenységet azonos helyen és időben folytatók sem. Nagyon úgy néz ki, hogy a világörökségi területeken is kampec a boltoknak, legalábbis a kormány már beterjesztett egy ilyen célú módosítót.
Megrohanták az Erste Bank fiókjait és bankautomatáit szerdán, miután híre kélt, hogy a bank órákon belül csődvédelembe menekül. A hír, bárhonnan is indult, minden alapot nélkülözött. A pánikhelyzet kezelésébe az NGM is beszállt: a bank ügyfeleinek pénze biztonságban van, a cégcsoport pénzügyi helyzete stabil – mondta a tévében a pénzügyi államtitkár. Az Erste Bank az álhírek terjesztőivel szemben büntető feljelentést tett.
Hasonló problémát, illetve a korrigálásuk kikényszeríthetőségét is jelezte Brüsszel Bulgária, Litvánia és Szlovákia felé.
Már nyáron nekigyürkőzik a jövő évi költségvetésnek a kormány, annak ellenére, 2012-ben, amikor megpróbálták, az év végéig háromszor is módosították a „kőbe vésett” büdzsét, majd a végül decemberben elfogadott, vadonás új költségvetést később még fél tucatszor átírták. A mostani sietség oka az lehet, hogy a Fidesz ősszel nem akar beleállni két éles parlamenti vitába, márpedig úgy hírlik, a Fideszben nemet mondtak Varga Mihály adócsökkentési javaslatára, így a kormány várhatóan nem fogja csökkenti az uniós rekordernek számító áfakulcsot sem.
Egymilliárd forintot meghaladó bírságot kapott az Auchan, miután a Gazdasági Versenyhivatal megállapította, hogy az áruházlánc éveken keresztül megszegte a kereskedelmi törvényt. A GVH vizsgálata bizonyítottnak találta, hogy az cég 2006. június 1-től tavaly év végéig „a nem élelmiszer jellegű termékek beszállítóinak mintegy háromnegyedétől egyedi, százalékos mértékű, forgalomtól független, az átvett teljes nettó áruértékre vetített utólagos árkedvezmény-támogatási díjat kért azért, hogy az érintett vállalkozás bekerülhessen vagy bennmaradhasson az árukészletében”. Az Auchan közleményében azt közölte, hogy a GVH-határozatnak sem az érvrendszerével, sem a kiszabott bírságával nem ért egyet. Az ügy vélhetően a bíróságon folytatódik.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
Hollandok tömegei vesztették el napok alatt életük minden megtakarítását, amikor 1637-ben összeomlott a tulipánpiac – az elrettentő példa évszázadok óta alapja a túltermelésről és a spekulációról megírt elméleteknek. Az egészben annyi a szépséghiba, hogy talán meg sem történt. Vagy legalábbis nem úgy, mint ahogy évszázadokon át hitték.
A választási vereségtől félve játssza ki Orbán Viktor az „ukrán kártyát”. Mi lehet a háttérben, mi jöhet még, és mi történt a szomszédokkal békét teremtő Orbánnal?
Öt újabb kastély sorsáról döntött Lázár János, négy került NER-közeli nagyvállalkozókhoz, egyet a szabolcsi megyei önkormányzatnak adott az Építési és Közlekedési Minisztérium.
Magyarország, Szlovákia és Románia sincs jó helyzetben.