Olaszország a Transparency International 174 szereplős korrupciós világlistáján a szégyenteljes 69. helyen áll, Európában az utolsó, fej-fej mellett halad Romániával, Bulgáriával és Görögországgal. Magyarország amúgy a 47., ez sem túl fényes helyezés.

Nem szerepel jobban Olaszország a Világbank korrupciós felmérésében sem, ahol 215 ország között a 95.

A károkat a Bruegel Intézet két csoportba sorolja, eszerint vannak dinamikus és statikus következményei a korrupciónak. Utóbbiak közé tartozik, hogy a korrupció felfelé löki az árakat, a közösségi beruházások éppúgy megdrágulnak, mint a magánszféra üzletei; utóbbiak esetében az extra engedélyeztetési és egyéb költségek miatt. A folyamatok dinamikus vizsgálata során kiviláglik, hogy a korrupció torzítja a gazdasági viszonyokat, visszafogja a kibocsátását.

A Bruegel összegez és általánosít, megállapítja, hogy az Olaszországhoz hasonló, fejlett országok a következő korrupciós károkat szenvedhetik el. Íme, öt pont a korrupció hatásairól. (Bármilyen hasonlóság egyes hazai jelenségekkel csupán a véletlen műve lehet.)

1. A korrupció csökkenti a hazai beruházások jövedelmezőségét, bizonytalanná teszi a megtérülést, ami rontja a termelékenységet és visszafogja a gazdasági növekedés lehetséges tempóját.

2. A korrupció elriasztja a közvetlen külföldi beruházásokat, ami azért is problematikus, mert ezzel gátolja a nemzetközi technológiai transzfert, a menedzserismeretek átadását, egyáltalán, visszafogja a technológiai fejlődés rátáját. Mindez hatással van a hosszú távú növekedésre.

3. A korrupció gyengíti a trösztellenes erőfeszítéseket, akadályokat állít az új piaci szereplők elé, védi a már működő cégek privilégiumait. A gyengébb verseny visszaüt a termelékenység és az innováció gyengéiben.

4. A korrupció következtében gyengül a vállalkozói kedv, a tőke egy része inkább a hozamot hozó befektetések felé veszi az irányt. A következmény: kevesebb vállalkozás, startup, innováció, és megint, lassabb növekedés.

5. A korrupció megváltoztatja a kormányzati kiadások szerkezetét. Megemeli azoknak a termékeknek és szolgáltatásoknak az árát, amelyeket az állam megvásárol, csökkentve a hasznos célokra igénybe vehető forrásokat. A nemzetközi tapasztalatok alapján a korrupció következtében a közkiadások azokra a területekre veszik az irányt, ahol nagyobb az esély a titkolózásra.