Az igazgatók egy része, köztük több ázsiai ország, valamint Brazília és Kanada képviselői, állítólag már azt hangsúlyozták, hogy a tét az IMF hitelessége, és állítólag a vezérigazgató Christine Lagarde is osztotta ezeket az aggodalmakat.

A hír különösen kényelmetlenül érinti Németországot, ahol a hivatalos vélemények szerint az IMF részvétele nélkül a Bundestag aligha adja áldását a most formálódó, 86 milliárd eurós hitelcsomagra.

A The Financial Times megszerezte a szigorúan titkos, négy oldalas dokumentumot a szerdai igazgatótanácsi ülésről, amely szerint a szervezet szakértői a követendő politikáról szóló egyeztetésekbe bekapcsolódnak, hogy azok az IMF elképzelései szerint alakuljanak, de a mostani helyzetben „szakértői szintű megállapodásra nem tudnak jutni”.

Görögországot először 2010-ben mentette meg az IMF és az EU a csődtől egy 110 milliárdos mentőcsomaggal. A 2012-es európai recesszió azonban közbeszólt, a program fenntarthatatlannak bizonyult, és a görög államadósság egy részét a bankok elengedték, egy másik részét pedig meghosszabbították. Olivier Blanchard, az IMF főközgazdásza a minap azt írta blogjában, hogy 200 milliárd euró adósságának a felét engedték el.

Annak az évnek a májusán új megállapodást hozott össze a trojka – IMF, EU és Európai Központi Bank – a görög kormánnyal, 130 milliárd euró értékben. Ezzel a programmal 2014-re az adósságterhek valamelyest enyhültek, beindult a gazdasági növekedés. De a politikai krízis után a választások győztese, a Sziriza más utat választott, és gyakorlatilag felmondta a megállapodást.