"Ha sikerül őket gyorsan bevonni a munkaerőpiacra, a menekülteken és magunkon is segítünk" – jelentette ki néhány nappal ezelőtt Ulrich Grillo, a német iparszövetség (BDI) elnöke. A hazájukat elhagyó koszovóiak és albánok, valamint az Európába érkező szíriaiak, afgánok és eritreaiak legfőbb célpontja Németország, ahova a berlini kormány előrejelzése szerint az idén 800 ezer menedékkérő érkezik. A menedékkérők ugyanakkor nem maradhatnak mindannyian a legnagyobb európai gazdaságnak számító Németországban. A német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) a nyugat-balkáni országok állampolgárai által beadott menedékjogi kérelmek több mint 99 százalékát elutasítja arra hivatkozva, hogy a kérelmező származási országában nincs háború, és a kérelmezőt nem éri üldöztetés, ezért nincs joga a menekült vagy más menedékjogi státus (befogadott, oltalmazott) megszerzésére.

Ennek ellenére az AFP szerint sokan, egyre többen csodafegyverként tekintenek a menekültekre a társadalom elöregedése miatt utánpótláshiánnyal küzdő vállalatok számára. Bár Németországban az újraegyesítés óta eltelt 25 évben most a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta (6,4 százalék), az ország munkaerőpiacáról 140 ezer mérnök, informatikus és más szakember hiányzik – közölte friss jelentésében a munkaadói érdekképviseletek országos szövetsége (BDA). A szervezet szerint a szállodaiparban, az egészségügyben és a kisipari vállalatoknál is komoly munkaerőhiány van.

A Prognos intézet előrejelzése szerint 2020-ban 1,8 millió, 2040-ben pedig már 3,9 millió ember fog hiányozni a német munkaerőpiacról, ha nem történik változás. A munkaképes menekültek beáramlása ezt megváltoztathatja, különösképpen azért, mert a migránsok jelentős része fiatal, és Ulrich Grillo szerint "ténylegesen jó képzettséggel rendelkezik".

Ingo Kramer, a BDA elnöke a héten azt szorgalmazta, hogy minden szinten segítsék elő a menekültek munkába állását. Szakértők szerint a felhívásnak ugyan több címzettje van, elsősorban azonban a kormánynak kell lépnie, mégpedig azzal, hogy rugalmasabbá teszi a munkaerőpiacra való belépés szabályait. A vállalatok arra is biztosítékokat szeretnének, hogy a frissen felvett alkalmazottaiknak nem kell majd egyik napról a másikra elhagyniuk az országot. A munkaadói érdekképviseletek országos szövetsége azt a jogszabályt is hatályon kívül szeretné helyeztetni, amelynek értelmében egy cég csak abban az esetben alkalmazhat menekültet vagy menedékkérőt, ha bizonyítja, hogy nincs megfelelő képesítésű német jelentkező az adott állásra.

A gazdasági szereplők úgy vélik, hogy a menekültek saját országukban szerzett diplomáinak németországi elismerését is fel kellene gyorsítani, és mindenekfölött több pénzt kellene nyelvoktatásra fordítani, hogy az érkezők mihamarabb megtanuljanak németül. A németnyelv-tudás általában elengedhetetlen feltétele a munkába állásnak – mondta Holger Schwannecke, a HWK főtitkára.

Angela Merkel német kancellár pártján, a konzervatív Kereszténydemokrata Unión (CDU) belül azonban erős az ellenállás, többek szerint nem szabad túlságosan vendégszeretőnek mutatkozni. A CDU ellenzi a kormánykoalícióban részt vevő szociáldemokrata párt (SPD) törvényjavaslatát, amely egyebek mellett megkönnyítené a munkaerőpiacra való belépést. A jobboldali politikusok egy része attól tart, hogy a munkába állás lehetővé tenné a menedékjogi eljárás megkerülését.