Ebben az is szerepel, hogy a felminősítés esélyét rontaná, ha a kormány azon elkötelezettsége gyengülne, hogy a költségvetési hiányt a GDP 3 százaléka alatt tartsa, vagy ha a kabinet olyan intézkedéseket vezetne be, amelyek rontanák a gazdasági kilátásokat.

„A magyar gazdaság pozitívan reagál a kormány belföldi kereslet élénkítését célzó intézkedéseire, ennek ellenére a GDP a következő 3 évben átlagban mindössze 2,3 százalékkal bővülhet, miközben a magas, az idén 75, 2016-ban pedig 73 százalékos GDP-arányos államadósság finanszírozása kihívást jelent” – jelentette ki Alpona Banerji, a Moody’s alelnöke, a jelentés társszerzője. Az amerikai hitelminősítő szerint a magyar GDP-növekedés a tavalyi 3,6 százaléknál alacsonyabb, csupán mintegy 2,7 százalék lehet, ami a 2007-2013 közötti évek kedvezőtlen gazdasági feltételeinek a következménye. Mindenekelőtt a banki és energiaszektor különadóztatásának. Mindezek következtében a magyar gazdaság következő háromévi növekedése elmaradhat a közép- és kelet-európai régió 2,8 százalékos átlagáétól.

A magyar gazdaság közvetlen és közvetett potenciális sokkoknak van kitéve, utóbbiak közé tartozik az EU és Oroszország további visszaesése, valamint a kínai gazdaság folytatódó lassulása. E negatív hatásokat a Moody’s szerint egyrészt a belföldi kereslet által vezérelt magyar gazdasági növekedés olthatja ki, másrészt a 2010-ben bevezetett banki különadó fokozatos csökkentése, ami javíthatja a külföldiek itteni befektetési hajlandóságát.

Bár a deviza jelzáloghitelek forintosítása csökkentette Magyarország külső sérülékenységét, a legnagyobb kihívás továbbra is a magas államadósság kezelése, amely 2015-ben a GDP 75, 2016-ban pedig a 73 százaléka lehet. Ezek az arányok meghaladják a Moody’s-nál hasonló, befektetésre nem ajánlott, azaz bóvli hitelminősítéssel rendelkező országok államadósságrátáit, annak ellenére, hogy a magyar kormány elkötelezett a GDP-arányos költségvetési hiány 3 százalék alatt tartása mellett.