Aszódi Attila, a Paks II. beruházás kormánybiztosa az utóbbi hetekben a környező országokban az új magyar atomerőművel kapcsolatban kötelező közmeghallgatásokon vett részt egy magyar delegációval. Minderre a meglehetősen visszafogott érdeklődéssel lezavart itthoni fórumok megtartása után került sor, és a "turné" még tart, a hónap végéig a kormánybiztos vezette csapatnak Münchenben is érvelnie és magyaráznia kell a magyar kormányzati energiapolitikának e döntését. (A bécsi, illetve romániai eseményekről a hvg.hu is írt.)

Az Energiaklub évek óta nyilvános fórumokat is rendez a paksi téma érthetőbbé tételéért

Fazekas István

E közmeghallgatások margójára az Átlátszón lassan sorozattá hízó bejegyzésmennyiség jelent meg az Energiaklub "tollából", melyek beszámolók, magyarázatok, hivatkozások keverékéből megpróbálják érthetővé tenni az éppen aktuális eseményeket. (Nota bene: így reflektáltnak a Greenpeace Magyaroroszágnál is, akik például egy, a kormánybiztos által nagyinterjúban elmondott maszatolásokra pontokba szedetten, hivatkozásokkal együtt reagáltak.)
A legújabb energiaklubos bejegyzés az Aszódi Attila által indított privát blogra kitett anyagot cincálta meg azzal, hogy rámutat, hol pontatlan, hol téved, illetve mivel csúsztat magyarázataiban a paksi beruházás első embere.

A "Válasz Aszódi Attila kormánybiztos blogposztjára – Még egyszer Paks II. környezeti hatásvizsgálatának érintettjeiről" címmel megjelent írás szerint bár Aszódi például azt írja, hogy „a hatóság köteles a nyilvánosságtól származó bármilyen észrevételt befogadni, akármelyik magyar településről érkezik az”, valójában itt arról van szó, hogy a magyar jog világosan megnevezi azon érintettek körét, akik számára garantálja az eljárásban való részvétel jogát. Ez viszont meglehetősen sajnálatos módon, Paks II esetében nem terjed ki a teljes magyar lakosságra.

Hogy pontosan kikre terjed ki, és hogy az miért nem meríti ki a kormányzati feladatokat, hogy a közmeghallgatásokon bárki találkozhat akár L. Simon Lászlóval is, részletesen itt olvasható.

A környezeti engedélyezési és hatásvizsgálati eljárást a magyar atomerőmű-építés esetében 2015 januárjában elkezdték.