Hiába várták a Buda-Cash brókerház károsultjai, hogy ők is bekerülnek az alkotmánybírósági vétó után újrafogalmazott Quaestor-törvénybe, és különleges kártalanítást kaphatnak – nem így fog történni. A hvg.hu birtokába került, még hétfőn is csiszolgatott tervezet szerint ugyanis a „grátisz”, 30 millió forintos összeghatárig szóló kártalanításban csak a Quaestor-kötvényesek részesülhetnek, valamint a tavasszal szintén felszámolásra jutott Hungária Értékpapír azon ügyfelei még, akikre – tudtukkal vagy azon kívül – értéktelen Hungária-kötvényeket sóztak rá. A jogszabály azonban nem nevesíti sem a Quaestor, sem a Hungária kötvénykárosultjait, csupán körülírja őket mint „homogén ügyfélcsoportot”. Ezzel az erővel elvben más, hasonló helyzetbe kerülő ügyfelek is a kártalanítandók közé kerülhetnének, de elhanyagolható ennek az esélye, mert az új jogszabály alapján várhatóan csak 2016. február 16-ig lehet kártalanítási igényt benyújtani, addig pedig aligha következik be még egy hasonló helyzetben lévő ügyfélcsoportot „kitermelő” brókercsőd.

Az Alkotmánybíróság által részben megsemmisített kártalanítási törvényhez képest most tehát – a quaestorosokon túl – a Hungária Értékpapír kötvényes ügyfelei is apellálhatnak, hogy a befektetett pénzük egy részét visszakapják a direkt erre létrehozott kárrendezési alapból.

A veszteség egy részét viselniük kell

További lényeges változtatás, hogy a pórul jártak jóval kevesebb pénzt láthatnak viszont, mint amennyire az Ab által kifogásolt jogszabály alapján gondolhattak. A kiiktatott passzus szerint a kötvénytulajdonosok visszakaphatták volna azt az összeget (30 millió forintig), amennyiért vásárolták az értékpapírt. Ez két részből állt volna össze: a Befektetővédelmi Alap (Beva) 6 millióig kártalanít, a fennmaradó összeget 30 millióig a Quaestor-kötvényesek kárrendezési alapja állta volna.

Quaestor-károsultak tüntetése

Stiller Ákos

A mostani elképzelés szerint azonban ebből le kell majd vonni a már beszedett – 2008. január 1-jétől kifizetett – hozamokat (emögött az a megfontolás állhat, hogy a kár ekkora része megtérült, a határnap magyarázata pedig az, hogy a nyilvántartásokból eddig lehet visszavezetni a hozamfizetéseket). Majd az így fennmaradó összegnek is csak a 90 százalékára tarthatnak igényt a károsultak, 10 százaléknyi veszteséget – a Befektetésvédelmi Alap (Beva) szabályzatához hasonlóan voltaképpen – „lenyeletnek” velük. Utóbbi mértékről azonban az utolsó pillanatig vitatkozik az igazságügyi és a nemzetgazdasági tárca.

Egy példán érzékeltetve: ha valaki 20 millió forintért vásárolt kötvényt, s mondjuk, az évek során ötmillió hozamot kapott, akkor eleve 15 millió lesz a kártalanítás alapja. Ha 10 százalékos önrésszel számolunk, 13,5 milliót kaphat meg, ám ha a Beva már 6 milliót kiutalt neki, akkor a grátisz-törvény jóvoltából 7,5 milliót fog még kapni.

Kivételes helyzetben vannak így is

A quaestorosokkal – és most már a hungáriásokkal – a kormány azonban aligha bánik méltánytalanul. Külön törvény nélkül ugyanis csak – a brókercsődökben pénzüket elveszített emberhez hasonlóan – 6 millió forintig kaphatnának kártalanítást. A kabinet azonban – vélhetően azért, mert a 32 ezer, kötvényekkel átvert károsult jóval egységesebben és hangosabban méltatlankodott, mint például a Buda-Cash brókercég ügyfelei – egy speciális jogszabályt alkotva további milliók visszaszerzésével kecsegtette és kecsegteti az új tervvel is a kötvénybuktát elszenvedőket. És talán az is szerepet játszhat, hogy a kormány is sáros volt, ugyanis a Quaestor összedőlése előtt a legnagyobb állami pénzt (a Külügyminisztérium alá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház 3,8 milliárdját) még kirántotta a cégből.

A megreformált – s kormányzati szakértők reményei szerint az alkotmányossági szempontoknak ezúttal megfelelő – törvényjavaslat továbbra is azt a vezérfonalat követi, hogy külön kártalanítani csak azokat kell, akiknek a brókercég a saját vállalatcsoportja által kibocsátott valódi vagy fiktív, értéktelenné vált kötvényt adott el. Ily módon eldőlt az is, hogy a törvényben nem tennének különbséget a létező és a nem létező értékpapírt megvásárolók között. „A Buda-Cash ügye viszont a klasszikus brókerbotrány kategóriájába tartozik, az ügyfelek vagyonának a jelentős része megvan, a hiányzót pedig hatmillió forint erejéig állja a Befektetésvédelmi Alap” – mondta erről a hvg.hu-nak egy, a tervezet megszövegezésében részt vevő szakértő.

Az új törvény logikája szerint azok kártalaníthatók, akiket a kötvényeket forgalmazó brókercég tévesztett meg, méghozzá azzal, hogy a bejáratott licencével, a piacon jól ismert, megbízhatónak tűnő működésével elhomályosította a tisztánlátásukat a kötvény kockázatosságát illetően. A kormányhoz közeli szakértők továbbra is a bankbetéthez hasonlítják az amúgy szokatlanul kockázatos, s ennek megfelelően extrahozamot biztosító Quaestor- és Hungária-kötvényeket, ami mindenesetre meglehetősen sajátos közgazdasági értelmezésre vall. A bankbetétnek ugyanis nincs kiugróan magas kamata, s nem társul hozzá olyan kibocsátási tájékoztató, amiben „szokatlan kockázatokról” lehet olvasni. Más kérdés, hogy a vállalati kötvényekhez kapcsolódó tájékoztatók formálisak csupán, mert azokat a felügyelet (jelenleg az MNB) csak a kötelező külsőségek, s nem az információk valódisága szerint ellenőrzi.

A kormány még tavasszal törékeny békét kötött az Európai Beruházási és Újjáépítési Bankkal (EBRD) és az Erste Bankkal, a kormány partnerei pedig háborogtak, a megállapodás felrúgásaként értékelték az elmúlt hetekben, hogy a brókercsődök miatti kártalanításnál a bankok túlságosan nagy cechet állnak. A kormány a nemsokára a parlament elé kerülő új Quaestor-törvény tervezetében ügyel rá, hogy az eredetileg százmilliárdos számla kisebb legyen. A kártalanításban körülbelül 32 ezer ügyfél lesz érdekelt (zömük Quaestor-kötvényes), akiknek nagyjából 60 milliárd forint jár. Ebből mindössze 3 milliárd körüli summa a hungáriásoké. Annak a magyarázata, hogy tízmilliárdokkal kisebb kártalanítással kecsegtet a tervben levő új szabályozás, pofonegyszerű: a már megkapott hozamok jelentősen mérséklik a károsult személyek által remélhető summát.

A Bevának, hogy működőképes legyen, rendkívüli befizetéseket kell kérnie a bankoktól. A bankok pedig ezeket az éves rendkívüli befizetési kötelezettségeiket bármelyik adójukból leírhatják, vagyis nemcsak a nyereséget terhelő társasági adóból, hanem a mérlegfőösszegükre vetített bankadóból is. A finanszírozás terhei akkor csökkenhetnének, ha az érintett cégcsoportok felszámolásából lenne megtérülés, ami a Hungária esetében reménytelen, a Quaestornál pedig a cégcsoport tulajdonában álló ingatlanvagyon – például a győri stadion és a hozzá kapcsolódó létesítmények – bizonytalan értéke és a vele szemben álló számtalan hitelezői követelés miatt szintén kétséges.