A görög pénzügyminiszter múlt pénteken kezdett hatnapos európai körutat: olasz, portugál, francia, finn, holland és német kollégájával találkozott, és vitatta meg a segélycsomag részleteit, illetve próbálta meggyőzni őket arról, hogy el kell kezdeni a tárgyalásokat a görög adósság csökkentéséről.

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök még tavaly decemberben is arról beszélt, hogy nincs szükség a valutaalapra, Görögország az euróövezet országainak segítségével képes lesz úrrá lenni a válságon. A legnagyobb euróövezeti gazdaság, Németország viszont ragaszkodik ahhoz, hogy az IMF is csatlakozzon a hitelezőkhöz, biztosítva ezzel a görög reformok végrehajtását.

Az IMF az első két segélycsomagnál keménykézzel hajtatott végre olyan szigorú reformokat, amelyeket Görögország euróövezeti partnereinek különféle okok miatt kényelmetlen lett volna megkövetelni.

Görögország tavaly nyáron állapodott meg a harmadik segélycsomagról az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB), az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőivel. Az államcsőd szélén álló Görögország nagyon szigorú feltételek mellett, kemény reformok végrehajtása után kaphat összesen 86 milliárd eurót részletekre osztva.

Ahhoz, hogy részt vegyen a programban, a valutaalap azt követeli, hogy Athén hajtson végre szigorú nyugdíjreformot, az euróövezeti országok pedig egyezzenek bele a görög adósság átütemezésébe és csökkentésébe.

Görögország múlt héten nyújtotta be a nyugdíjreformra vonatkozó tervezetét Brüsszelnek. Euróövezeti tisztségviselők nagyratörőnek és elfogadhatónak nevezték főbb vonalaiban a terveket, ugyanakkor kifogásolták, hogy fontos számszerű adatok hiányában azokból nem derült ki világosan, milyen hatással lesz az a görög költségvetésre.

A hitelezők képviselői január 18-án térnek vissza Athénba, hogy a megígért reformok első hat hónapban elért eredményeiről tájékozódjanak.