A Welt am Sonntag című vasárnapi lap a VW-től származó értesülésekre hivatkozva azt írta, hogy nehezen haladnak a társaság és az amerikai környezetvédelmi hatóság (EPA) tárgyalásai a dízelbotrány rendezéséről, mert az EPA nem elégszik meg a csalásban érintett autók megjavításával vagy kicserélésével, hanem klímavédelmi "politikát csinál". A hatóság "ökológiai offenzívát" igyekszik építeni a dízelbotrányra, megpróbálja a nagy német cég megbüntetése révén előmozdítani az elektromobilitás ügyét.

 Az EPA egyebek között azt követeli, hogy a VW jóvátételként gyártson elektromos meghajtású kocsikat a Tennessee állambeli Chattanoogában működő üzemében és járuljon hozzá az ilyen kocsik feltöltésére szolgáló berendezések hálózatának fejlesztéséhez. A gyár átalakítása és a töltőberendezések telepítése igen jelentős költség, ezért a dízelbotrány miatt súlyos pénzügyi gondokkal küszködő VW "keményen harcol minden egyes töltőállomásért, amelyet nem neki kell megépítenie" - írta a Welt am Sonntag.

 Az EPA is nehéz helyzetben van, mindenképpen eredményeket kell felmutatnia, és a botrány miatt a közgyűlésének és 2015-ös pénzügyi jelentése véglegesítésének elhalasztására kényszerült VW-hoz hasonlóan az idő is szorítja. A hatóság vezetőjét az elnök nevezi ki, és a republikánusok évek óta sürgetik, hogy csökkentsék az intézmény költségvetését, vagy számolják fel. Az egyik republikánus elnökjelölt-aspiráns, Ted Cruz már be is jelentette, hogy megszünteti a 17 ezer embert foglalkoztató EPA-t, ha ő lesz az elnök.

 A hatóságnak ezért az őszi elnökválasztásig meg kell mutatnia, hogy el tud bánni a legnagyobb európai autógyárral. Az elektromobilitás ügyét pedig azért próbálják összekapcsolni a dízelbotránnyal, mert az nem áll jól. Az eredeti célkitűzés az volt, hogy 2015 végén egymillió elektromos kocsi járjon az amerikai utakon. Ernest Moniz energiaügyi miniszter tavaly év elején elismerte, hogy nem érik el ezt a célt. A bejelentés időpontjában 280 ezer elektromos meghajtású kocsit tartottak nyilván az Egyesült Államokban. A töltőhálózat pedig ugyan fejlődik, hetente több állmást állítanak üzembe, de még így is kevesebb töltőállomás van az országban, mint például Kanadában, Dániában vagy Belgiumban - írta a Welt am Sonntag.

A dízelbotrány azzal kezdődött, hogy az EPA tavaly szeptemberben megvádolta a VW-t, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű járműbe, amelynek segítségével kijátszhatóak a károsanyag-kibocsátásról szóló amerikai előírások. A VW elismerte a csalást. Az ügy világszerte mintegy 11 millió gépjárművet érint, ezek közül 8,5 milliót az Európai Unióban adtak el.

Az Egyesült Államokban eladott kocsikról folytatott tárgyalások jelenlegi állása szerint 100 ezer kocsit vissza kellene vásárolni, 50 ezer autónál elég lenne egy szoftverfrissítés, és 350 ezer autóba egy új típusú katalizátort kellene beépíteni. A berendezést már kifejlesztették, de még be kell vizsgálni, tesztelni kell a teljesítményét és mindennapi használatra való alkalmasságát. Ez hosszadalmas eljárás, a megállapodás így egyre húzódik, ami a VW-nél és az EPA-nál is növeli a fesztültséget a német lap szerint.