Világszám a Balaton partján vagy futurisztikus, megalomán lidérc?
Időről időre rátalálnak a Balatonra a legalábbis meghökkentő ötletek – amelyekből azért jellemzően inkább lesz semmi, mint valami. Most is felbukkant egy (kettő, három) első látásra hajmeresztőnek, de másodikra is erősen futurisztikusnak tűnő fejlesztési terv: Almádi és Fűzfő között építenék fel a világ messze legnagyobb vízi szórakoztató központját, lenne benne például sziklaugrás és vízesés, mini-tengeralattjárók – igen, a Balatonban. Ráadásul egy sci-fi filmeket idéző teknőspáncél építménykomplexumban. 1500 milliárd forintból. A két önkormányzat elvben támogatja a projektet.
Alig térünk magunkhoz a Balatonfenyvesen épülő kikötőmonster okozta sokkból, máris itt a következő, szokványosnak semmiképpen sem nevezhető ötlet. Ezúttal az északi partot kínálnák meg egy olyan beruházással, ami alaposan – arról megoszlanak a vélemények, hogy pozitív vagy negatív értelemben – felforgatná Balatonalmádi és Balatonfűzfő térségének életét. A két település közötti területre elképzelt Aqua Regnum Hungary fantázianévre hallgató projekt a világ legnagyobb fedett víziparkja lesz – ha elkészül. Mondjuk, nem ez az első meghökkentő beruházási ötlet, elég csak Bujtor István, alias Ötvös Csöpi által favorizált “építsünk vigalmi szigetet a Balaton közepébe” kiváló ötletére gondolni – amiből szerencsére semmi sem valósult meg.
Azzal sehová sem lehet jutni, hogy leaszfaltoznak egy vagy két utcát
– mondta lapunknak a legújabb balatoni óriásberuházás projektgazdája, Gulyás Péter. Szerinte ugyanis csak valami igazán nagy dobással lehet mozgásba hozni a Balaton térségében rejlő turisztikai potenciált,
olyan kell, amire a sajtó is felkapja a fejét.
Jó, de mégis mekkorával? Gulyás a projektismertetőben 5 milliárd eurós költségvetésről értekezik, ami kétségtelenül már-már elképzelhetetlenül sok pénz (hozzávetőleg 1500 milliárd forint) – főleg, ha összevetjük a Balaton fejlesztésére 2020-ig előirányzott összesen 300 milliárd forinttal (a projekt weboldalán ugyanakkor 2,5 milliárd euró szerepel). Szerinte ekkora dobással a Balaton visszakerülhet a turisztikai térképre.
Az Almádi és Fűzfő közé megálmodott, a tájba illeszkedőnek azért semmiképpen sem nevezhető építmény kitalálója 110 hektáron képzeli el a speciális fóliaszerkezettel fedett vizes szórakoztatócentrumot, amiről először a balatontipp.hu adott hírt.
Víz alatti szálloda mini-tengeralattjárókkal
A kitalálója által is teraberuházásnak nevezett élményparkban lenne benn minden, mi szem-szájnak ingere ebben a műfajban. Csak néhány közülük: gyógyhatású meleg vizes kismedencék a Kárpát-medence valamennyi gyógyvizével, vízisípályák, korcsolyapálya, ellenáramoltatott szörfpályák, sziklaugró hely, vízesés. Továbbá kajak-kenu és evezős tréningpályák, homokos fövenyű strand, pálmaligetek, vízi vidám- és kalandpark, vízi cirkusz és színház, valamint édes vízi megaakvárium. Lenne ötezer autót és száz buszt befogadó fedett parkoló, 50 méterenként streetfoodos érdekesség.
Na és, ami tényleg mindent visz: Nautika, a víz alatti luxusszálló a fűzfői öböl 30 méter mélyre kotort medrében (a Balaton legnagyobb mélysége 11, átlagos mélysége 3-4 méter), amit elektromos mini-tengeralattjárókkal lehet(ne) majd megközelíteni. Körülötte épülne ki a búvárok hazai fellegvára. Erős kínálat, nem?
A főprojektnek ez a kissé elkülönülő része feltehetően egyfajta második lépésként valósulna meg, a megvalósíthatóságot hamarosan két, egymástól független kutatócsoport vizsgálja.
Ha nem száll be az állam, lőttek az egész projektnek?
| Pár milliárd a kisajátításokra elég is lenne? |
| Az élménypark olyan területen lenne, amely közigazgatásilag többnyire Balatonalmádihoz tartozik, de ahogy Keszey János, a település polgármestere lapunknak elmondta, ezek magánkézben lévő parcellák, amikhez még a kárpótlás során jutottak a tulajdonosok. Gulyás szerint a kisajátításokat, felvásárlásokat 3-5 milliárd forintból meg lehetne oldani – ezek a területek nem a helyi ingatlanpiac sztárjai. |
A megvalósításban kulcsszerepet kapna az állami részvétel. “A beruházó konzorciumnak célszerűen a magyar állam lenne 30 százalékban a tulajdonosa, amelyet a beruházás helyszínéhez visszavásárolt ingatlanok, valamint a megvásárolt és kidolgozott projekt mint apport képviselne. (Ennek a költségei a valóságban nem érik el a beruházás 2 százalékát sem, ami a javasolt 30 százalék tulajdoni hányadban realizálva önmagában is kiváló befektetés a magyar állam számára). További 70 százalék tulajdoni hányad a befektetőké.” Nagy vonalakban így nézne ki tehát a tulajdonosi és finanszírozási szerkezet.
Gulyás szerint az állami részvétel hiánya nagyjából ki is lőné a projektet, mert “nincs az az ügyvédi iroda, amely le tudná vezényelni a kisajátításokat és a többi engedélyeztetési, adminisztrációs feladatokat. Állítása szerint komoly tárgyalásban is van a kormányzattal, azt azonban nem árulta el, hogy kivel, kikkel, az állam mely képviselőivel. “A kormány által is elismert lobbisták egyengetik a projekt útját.”
A finanszírozásba magánbefektetőket, alapvetően kockázati tőkét vonna be a projektgazda – már ha erre lesz ráhatása. Gulyás ugyanis számol azzal, hogy amennyiben a kormány áment mond a teraprojektre, az azzal is járhat, hogy azután köszönik szépen az ötletet meg az addigi előkészítést, saját kezelésbe veszik a beruházást annak összes terhével és hasznával együtt. Mondjuk, a kockázati tőkések nem pont az ilyen beruházásokat keresik és találják meg, de végül is bármi megtörténhet.
Perek jöhetnek a panoráma elvesztése miatt
Az Aqua Regnum bírja mindkét érintett település képviselő-testületének elvi támogatását, ahogy Gulyás Péter szerint a Balatoni Fejlesztési Tanács írásos állásfoglalásából is az derül ki, hogy a projekt illeszkedhet a 2020-ig tartó fejlesztési időszakhoz, sőt úgy fest, a Magyar Turizmus Zrt. is érdeklődik. “Ne mi jelentsük az akadályt” – mondta lapunknak Keszey János, Balatonalmádi első embere. Azt is hozzátette azonban, hogy
csodálkoznék, ha ebből valami lenne,
mert többek között
semmiféle előírásnak nem felelnek meg a projektben foglalt egyes elképzelések.
Furcsa is lenne, ha a helyenként 80-100 méteresre tervezett belmagasságú építmény átmenne az engedélyezés jelenlegi szabályain.
“Ez akkora lépték, hogy – bár formálisan illetékesek lehetnénk – szinte biztos, hogy nem a balatonalmádi önkormányzat adná ki az építési engedélyeket.” Keszey János azonban azt is elismerte, hogy a másfél oldalas ismertetőn kívül nem nagyon tudnak a projektről semmit. Azt azonban hozzáteszi, hogy amennyiben megépül a – bevallottan az angliai Cornwallban lévő Éden növényparkot mintául tekintő, csak éppen annál negyvenszer nagyobb – "űrbázis", úgy perekre lehet számítani, mert az építmény elfogná a kilátást a 71-es úttól északra fekvő ingatlanok elől.
| Alagút a komp helyett, sziget lenne Tihany? |
A magát az innováció területén mozgó emberként jellemző Gulyás Péternek két további nagyszabású, a Balatont érintő elképzelése lenne, mindegyik nagyon bátornak tűnik. Szerinte nagy sikere lenne egy a Tihany–Szántód-kompvonal alatt futó közúti dupla alagútnak (egyik a járműveknek, a másik a gyalogosoknak és biciklistáknak), konkrét projektet is épített erre az ötletre. E szerint Zánka felől érkezve a tihanyi bekötőút mellett nagyjából a település határát jelző tábla magasságában indulna a fizetős alagút, és Szántódon a kompkikötő után pár száz méterre bukkanna fel, és kapcsolódna a meglévő úthálózathoz. “Tökéletes nyaralási program a kompon utazni, de aki siet, az sok időt nyerhetne az alagúttal.” Közben nagyjából az apátság magasságában 25-27 méter mélyen épülne egy parkoló, ahonnan üvegliftek szállítanák a turistákat a felszínre. Az ugyancsak 5 milliárd eurós és az Aqua Regnumoz hasonló konstrukcióban épülő alagút jelentősen csökkenthetné Tihany közlekedési terhelését. Ráadásul az alagúton az év minden napján lehetne közlekedni, nem szakadna meg a kapcsolat a tó két partja között a téli időszakra.  Sziget lenne a Tihanyi-félszigetből? hvg.hu A másik projekt a Balaton ökológiai önfenntartó képességét javítaná azzal, hogy szigetet csinálna a Tihanyi-félszigetből egy 350-370 méter széles csatorna építésével. A 71-es út ide eső szakaszait, illetve a tihanyi bekötőutakat lábakra emelnék, így a közúti közlekedés nem változna lényegesen. Így ugyanis – szól a magyarázat – a víz a széljárás révén szabadon áramolhatna mindkét medencében, nem akasztaná meg a Tihanyi-félsziget. “A Tihanyi-félsziget bejáratát jelentő területből mintegy 170 hektár, természetes határokkal övezett területnek a medencék mederszintjére történő kimélyítésével a terület elárasztható, a tó vízteréhez csatolható, és ezáltal egyesíthető a két medence víztömege. Ennek köszönhetően a vízfelületet bármely irányból is tolja a szél, a víztömeg a teljes tómederben körbe-körbe tud keringeni, megkerülve az immár szigetté váló Tihanyt.” |
Az elvi támogatás hasonló okát fogalmazta meg a balatonfűzfői helyhatóság vezetője, Marton Béla is: “nem akartunk a projekt gátjaivá válni”. Gulyás először szűk egy éve kereste meg a balatonfűzfői polgármestert elképzeléseivel, aki – almádi kollégájához hasonlóan – hitelesnek tartja Gulyást, a külföldi befektetői érdeklődést, és reménykeltőnek tartja, hogy “hazai magasabb szintről is érdeklődnek” az Aqua Regnum iránt. Mondja mindezt annak ellenére, hogy azt ő is elismeri, “nem sokat tudunk a projektről”, de Gulyás dinamikus prezentációja, ismertetett külföldi kapcsolatai meggyőzőnek tűnnek számára.
Szerinte Fűzfő csak haszonélvezője lenne a projektnek, ami – a kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések mellett – leginkább abban öltene testet, hogy enyhülne az északi part Füred-központú turisztikai koncentráltsága. “Napi 15 ezer embert vonzana az Aqua Regnum, ki ne mondaná, hogy tetszik neki egy ilyen projekt?”
Almádi és Fűzfő egyaránt abban reménykedik, hogy a projektre fel lehet fűzni egy csomó régóta szükséges fejlesztés (úthálózat, tömegközlekedés, ingyenwifi, miegymás) megvalósítását – ahogy ezt ilyenkor szokás kommunikálni. Azt azonban mindkét települési elöljáró megjegyezte, hogy a megvalósuláshoz módosítani kellene nem egy helyi rendeletet.
Lehet, hogy futurisztikus a terv, de nem kell megijedni attól, hogy beérkezik ide 5 milliárd euró.
Gulyás Péter úgy véli, egyre közelebb az az időpont, amikor “le kell ülni egy-két prominenssel, hogy mehet-e a projekt”. A tervek szerint 1200 embert foglalkoztató és az év egészében nonstop nyitva tartó, így 3,5-4 millió látogatót fogadó komplexum sorsáról Marton Béla szerint akár már másfél hónapon belül is döntés születhet. Amennyiben zöld utat kap az Aqua Regnum, úgy még másfél éves előkészítés szükséges, majd Gulyás szerint azután 3 év múlva nyílhat meg a nagyközönség előtt is az élménycentrum.
Az internet népe azonban inkább szkeptikus a projekttel kapcsolatban, sokan egy újabb balaszaurusznak tartják, a Facebookon is többségben vannak az elutasító vélemények, és egyre-másra bukkannak fel a szakmai vagy lakossági blogok, ahol finoman szólva is erősen megkérdőjelezik a projekt realitását.
| 35 éve az innováció területén dolgozik a projektgazda |
Gulyás Péter önmagát az innováció területén mozgó embernek mondja, állítása szerint van is egy alapítványa ebben a tárgykörben, a tavaly június végén létrehozott “A hazai innováció támogatásáért alapítvány”. Innovációval, főleg energetikai újításokkal, elsősorban a megújuló energiák területén 35 éve foglalkozik. Az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint az alapítvány “a gazdaság különböző területeihez illeszkedve tematikus rendszerben divíziókat kíván létrehozni az egyes területek innovatív tevékenységének támogatásához. Így például az élelmiszeripar, egészségügy, energetika, molekuláris biológia területén kívánja új találmányok és egyéb szellemi termékek létrehozását elősegíteni, ösztönözni.” Az alapítvány célja továbbá, hogy a tehetséges, innovatív fiatal szakembereket a Magyarországon maradásra ösztönözze, a tehetségek elvándorlását megállítsa és a külföldön dolgozó tehetséges fiatalokat ösztönözze a hazatelepülésre. Az innovatőr Facebook-profilja szerint lakhelye Cambridge-ben van, de ezt cáfolta lapunknak, azt mondja, Budapesten lakik. Facebookos ismerősei között felbukkan a tihanyi polgármester, vagy Széles Gábor nagyvállalkozó is. “Rég szerepeltem a versenyszférában, amikor benne voltam, cégeim egy része sikeres volt, más része nem.” Korábban állítása szerint a Nea Kötélgyártó és -forgalmazó Bt.-ben volt érdekelt - igaz, ezt az Opten adatai nem támasztják alá -, majd egészségi állapota miatt ezt átadta testvérének, Gulyás Tibornak. A tavaly 151,5 milliós forgalmat bonyolító cég 664 ezer forint mérleg szerint eredménnyel zárt, idén januárban a NAV kért végrehajtást ellene. Gulyás Péter nevéhez hat cég fűződött/fűződik az Opten szerint, közülük egy áll felszámolás alatt, négy felszámolással szűnt meg - 2003 ás 2008 között, illetve egy 2011-ben -, egy pedig, mit tavaly június elején alapítottak, működik. Két cégnél is volt bírósági végrehajtás az adóhivatal kezdeményezésére, a hatból négy vállalkozás a nulla százalékos helyi adójú Újlengyelben székelt. |
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
