szerző:
Szabó Gábor
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Már megint valami egészen újat hallottunk az atomerőmű bővítéséről.

Vadonatúj érvvel állt a nyilvánosság elé Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője, aki a csütörtöki kormányinfón újságírói kérdésre válaszolva a paksi atomerőmű tervezett bővítésével kapcsolatos uniós vizsgálatokról is nyilatkozott. A brüsszeli bizottság kifogásai között szerepel, hogy az orosz állami Roszatomot közbeszerzési eljárás nélkül, kormányközi egyezmény keretében bízta meg a magyar állam a két, egyenként 1200 megawattos blokk megépítésével.

„Nincs arra mód és lehetőség, hogy egy orosz technológiával működő atomerőmű mellé, vagy abba bele (építve) egy másik technológia felelősségét bárki vállalja” - mint nyuszit a kalapból, vette elő ezt az okfejtést Lázár, jelezve, ezt adhatta elő három hete a közbeszerzési ügyekben illetékes uniós biztosnak, Elzbieta Bienkowskának. Egyelőre nem tudni, milyen reakciót váltott ki uniós partneréből, mindenesetre ezzel az érveléssel sikerült pojácát csinálnia valamennyi hazai atomipari szakemberből.

Fülöp Máté

Idehaza ugyanis teljes volt a konszenzus, hogy a paksi bővítéshez az oroszon kívül a francia, az amerikai, a francia-japán és a dél-koreai technológiával rendelkező cégek is meghívhatók a versenytárgyalásra. Végtére is Paks II különálló épületben, a meglevő erőműtől fizikailag és cégjogilag is elkülönülve működne a tervek szerint. Kétségtelen, hogy a meglevő erőmű alapinfrastruktúráját és hatalmas szabad területét használná, de a valós indokról többet mond maga Lázár, aki a következő kijelentésében elismerte, hogy „ha Magyarország fenn akarja tartani (atomerőművi) kapacitásait és (!) egy 1966 óta létező atomenergia-ipari együttműködésben gondolkodik, akkor ez csak orosz technika lehet”.

Bienkowska majd elmerenghet, hogy a két testvéri szocialista ország kormányának egykori megállapodása felülírja-e az uniós versenyjogot. Lázár szerint az uniós tárgyalások is jól haladnak, csakúgy, mint a versenyjogi biztossal folytatott csörtéje, amely péntek délután folytatódott. Vele azt kellett tisztáznia, részesül-e Paks II tiltott állami támogatásban. Kérdés, hitelt adhatunk-e az optimizmusának, ha alapvető kérdésekben ilyen mértékben képes eltérni a valóságtól.

Igaz, efféle fordulatok nem először hallhatók tőle: 2013 decemberében az Országgyűlés gazdasági bizottságában az atomerőmű bővítése mellett érvelve arról mesélgetett, hogy „Kecskeméten a Daimler, ha jól tudom, jelentős áramellátási, kapacitásbeli problémákkal küszködik, hiszen Magyarország jelen pillanatban adott esetben nem tudja megfelelő mennyiségű árammal ellátni, és még itt az árról nem is beszéltünk. Tehát a jelenlegi ipari kapacitások kiszolgálása is okozhat problémát.” Nos, nem jól tudta, a Daimler ugyanis ezt követő kérdésünkre arról tájékoztatta a HVG-t, hogy a cég jelenlegi energiakoncepciója „megfelelő”, továbbá „ennek köszönhetően a jövőben is megbízhatóan fedezzük a kecskeméti Mercedes-Benz-gyár elektromosenergia-igényét”.

Lódított Lázár akkor is, amikor tavaly azt magyarázta: Brüsszelnek azzal érvel majd, hogy a közbeszerzési előírásokat be fogja tartani a kormányzat: „Magyarország garantálja, hogy a projekt hatvan százalékáig magyar és más uniós vállalkozások is bekapcsolódhassanak, verseny keretében.” A magyar-orosz államközi szerződés azonban semmi effélét nem ír elő. De ha netán előírna is, az Európai Bizottság eltűnődhet rajta, megfelel-e az előírásoknak egy egyharmad részben már lefutott közbeszerzési meccs. 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!