szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Tizenhat civil szervezet 94 oldalon tette közzé konkrét és számszerűsített javaslatait a 2017-es költségvetési tervezettel kapcsolatban. A Civilek a költségvetésről projektet a Költségvetési Felelősségi Intézet fogja össze, amely a számítások lektorának szerepét is ellátta. A két általunk legfontosabbnak tartott területet közelebbről is megnéztük.

Az Országgyűlés Költségvetési Bizottsága ugyan idén először meghallgatta a civil javaslatokat, azonban semmi jele annak, hogy a képviselők bármelyik ajánlást is megfogadnák. A javaslatok olyan kulcsterületeket érintenek, mint a közfoglalkoztatás, a gyermekétkeztetés és családtámogatások, a sérült gyermekek ápolása, az oktatás, a lakhatás, a nemek közötti egyenlőség, a közegészségügy, valamint a környezetvédelem. Az oktatásra és a foglalkoztatásra vonatkozó ajánlásokat megfogalmazó szakértőkkel beszélgettünk.

Csak a közmunka

A Magyar Szegénységellenes Hálózat és az Esély Labor Egyesület szakértői elsősorban a Nemzeti Foglalkoztatási Alap forrásainak tervezett elosztását vizsgálták. Ebbe az alapba mintegy 500 milliárd forintot fizetnek be a munkavállalók és munkaadók, és a célja az lenne, hogy a foglalkoztatási mutatókat javítsa. “Mára hiába is vált általánossá a munkaerőhiány, a kormány mégis a közmunkára költené ennek a forrásnak a túlnyomó részét ahelyett, hogy piaci munkához segítené az érintetteket. Az erre szánt 326 milliárd forintból nem kellene 220 ezer közmunkást foglalkoztatni” – mondja Kulinyi Márton, az Esély Labor Egyesület elnöke. “A kormányzati kommunikáció fennen hirdeti, hogy vége a gazdasági válságnak. Ezt mi el is hiszünk, de akkor mi szükség van továbbra is fenntartani a tömeges közmunkát, amit válságkezelő eszközként vezettek be?” – teszi fel a kérdést.

A munkavállalók évente 166 milliárdot fizetnek, hogy munkahelyük elvesztése esetén legyen átmenetileg megélhetésük. Ugyanakkor a kormány ennek az adóbevételnek még harmadát sem fordítja erre a célra. „Duplájára, legalább 6 hónapra kell emelni az álláskeresési járadék idejét” – mondják.

Munkáltatói részről még aránytalanabbnak tűnik a helyzet. A munkáltatói befizetések elviekben azt szolgálnák, hogy a lehetséges munkaadók könnyebben találjanak alkalmas munkaerőt. Erre 278 milliárd forintot fizetnek be, aminek viszont csupán 13%-át szánná a kormány aktív munkaerő-piaci eszközökre. A civilek szerint a munkaerőpiac fejlesztésére szánt forrásokat a szociális célú közmunka helyett arra kéne fordítani, amire azok valók. Javaslatuk alapján a közmunkára szánt keret felét fokozatosan át kell vezetni a munkaerő térbeli és szellemi mobilitásának segítésére, vállalkozói bértámogatásra, közvetítő, segítő infrastruktúra finanszírozására, hogy az érintetteket vissza lehessen vezetni a piaci alapú foglalkoztatásba.

©

Oktatás: Látszólag forrásnövelés

A költségvetésben az oktatás területén sem minden az, aminek elsőre látszik. „Ha a 2017-re szóló tervezetet összevetjük a 2016-os évre szóló tervezettel, már-már azt hihetnénk, hogy a kormány igazat mond, amikor az oktatásra szánt források növeléséről beszél. Állításuk szerint 83 milliárd forinttal növelik ugyanis a területre szánt összeget” – mondta el kérdésünkre Nahalka István oktatáskutató. „Azonban ezekből a számokból nem látszik, hogy a kormány évek óta következetesen alultervezi az oktatás költségeit, és folyamatosan év közben csoportosít át 100 milliárd körüli összeget. Így tette ezt idén is, tehát a valós 2016-számhoz képest jövőre 30 milliárddal kevesebbet szán a kormány oktatásra” – folytatja.

Könnyen lehet, hogy ennél még rosszabb a helyzet. A Klik nemrég nagy hirtelenséggel bejelentett átalakításával és a teljes államosítás végrehajtásával ugyanis egyáltalán nem számolt a kormány a jövő évi tervekben. Márpedig az irányítói, fenntartói rendszer változtatásainak költségei áthúzódnak 2017-re. Ebben az esetben újabb átcsoportosítás várható, ami tovább növeli a bizonytalanságot.

Még ha valós növekedést is jelentene a kormány által beígért 83 milliárd forint, az oktatásra szánt kiadások terén akkor sem lenne okunk büszkeségre. A szféra költségvetési kiadásainak GDP-hez viszonyított aránya még mindig nagyon alacsony, hiszen a 2003. évi 6%-hoz közeli érték 2013-ra 4% körülire csökkent, és jelentős mértékben azóta sem nőtt. Ahogy azt az ábra is mutatja, Magyarország nem áll jól e tekintetben az európai országok rangsorában.

Az európai országok oktatási költségvetési kiadásai a GDP százalékában (2013.), Eurostat

©

Bár az Országgyűlés Költségvetési Bizottsága májusban formálisan meghallgatta a civilek ajánlásait, aligha valószínű, hogy bármelyik észrevételüket  az Országgyűlés a költségvetés elfogadásáig érdemben megfontolná.

 

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Több százezer forinttal drágulhat a felújítás a lakástakarékok nélkül

Több százezer forinttal drágulhat a felújítás a lakástakarékok nélkül

Brutális áremelésre kényszerülhetnek a sörgyártók

Brutális áremelésre kényszerülhetnek a sörgyártók

Birmingham és Budapest között indít járatot jövőre a Jet2

Birmingham és Budapest között indít járatot jövőre a Jet2

Gödöllőn ítélték el az első hajléktalant

Gödöllőn ítélték el az első hajléktalant

Orbán tanácsára az MNB megtízszerezi az aranytartalékot

Orbán tanácsára az MNB megtízszerezi az aranytartalékot

Sokkal több idő kell a Brexit-megállapodáshoz a főtárgyaló szerint

Sokkal több idő kell a Brexit-megállapodáshoz a főtárgyaló szerint