A Roszatom az az orosz állami óriáscég, mely a nukleáris energiatermelés teljes spektrumát és vertikumát átöleli Putyin Oroszországában. Meg az a cég is, mely az orosz nukleáris export zászlóshajója, melynek külön óriáscége van az építésre, külön az üzemanyagellátásra, és megincsak külön egy például a mini-nuki törpeerőművek kifejlesztésére és majdan gyrátására. Magyarországon egyszerűen úgy jellemezhető, hogy a Paks II. mögé orosz részről betolt szereplő.

Pedig - ahogyan azt a Daily Sun megírta, a cég folyamatosan bővíti a portfólióját - és most egészen új oldaláról mutatkozik be. Vladislav Bochkov alelnök bejeletette, hogy a Roszatom akar az a cég lenni, mely Oroszországot felzárkóztatja a világelithez a szélenergiatermelésben. A napilap szerint egyáltalán nem holmi hóbortról vagy felelőtlen ígérgetéásről lehet szó, mivel - mint kiderült - a cég 2013-ban konkrét feladatul kapta, hogy dolgozzon ki tervet "nem nukleáris energiatermelésre" Oroszországban.

A Roszatom, mely persze a földgázban és kőolajban továbbra is globális szinten is meghatározó országban megtehette volna, hogy továbbra is kerüli a megújuló energiaforrások figyelembevételét, mégis, most azt jelentette be, hogy az évtized végéig 610 MW szélerőművi kapacitást tolnak be az országos hálózatba. Ennek az árát is megmondták most: a tervezett költség 1,3 milliárd dollár. [Ha ezt az árat pusztán csak irányárként fogjuk fel, az akkor is rámutat arra, hogy a mintegy 370 milliárd forintos invesztíció akár az oroszországit is meghaladó korrupciós kockázatok mellett is elegendő lehetne arra, hogy a hazánkban műszakilag, rendszer- és hálózatszinten már 2009-ben zöld jelzést kapott, 410 megawattos szélerőművi kapacitásbővítést meg lehessen lépni - a szerk.]

Csak négy uniós országban nem nőtt a megújulók aránya, az egyik mi vagyunk

Három éve nem tudtuk növelni a mutatót, és elég messze vagyunk a 2020-as vállalásunktól.

Az orosz nukleáris iparral azonosított Roszatom a jelek szerint nagyobb volumenű változtatásokat tervez életbe léptetni a működésében. A főként Krasznodar, Rosztov és Sztavropol környékére tervezett szélparkok már 2018-tól megjelenhetnek az orosz tájban. Az első évben 150 MW építését és rendszerbe illesztését ígérik, aztán egyenletesen növekvő lépésekkel haladnának a tervezett 610 MW felé (2019-ben 200-, 2020-ban 260 MW építése szerepőel a tervekben), de itt aligha állnak majd meg, mivel a cég azt is bejelentette: a nemzetközi mezőnyhöz szeretnék felzárkóztatni Oroszországot zöldenergiában.

Azon itt most lépjünk át, hogy elérhető-e mindez az iparágban nevet és tapasztalatot szerzett nagy cégek (mint a GE vagy a Siemens) nélkül is, mert az sokkal fontosabbnak tűnik most, hogy a,menniyben a Roszatom célba ér is, 2020-ban az orosz energiamixben akkor is csupán 4,5 százalékot ér majd el a megújulók részránya. Már csak ezért sem tűnik reálisnak, hogy a Roszatom ne gondolkodna 2020 utáni években is - elvégre a már most az európai uniós sereghajtók közé tartozó Magyarország is 14,65 százalékos szintet vállalt Brüsszel felé - miközben Brüsszel az EU átlagot minimum 20 százalékban határozta meg.

Széllel szemben pisilne Orbán az új paksi erőművel

Szemléletessé tett adathalmazzal mutatta meg a Bloomberg, merre tart a világ az energetikai beruházásokkal. A grafikonokból nem csak az nyilvánvaló, hogy 2040-ig épülnek még szénerőművek, hanem az is, hogy Paks II.-vel Orbánék évtizedekre tévútra terelhetik Magyarországot. A Paks II. projekt kommunikációja az "évszázad üzlete" titulustól mára a lényegesen szerényebben hangzó "kapacitásfenntartás"-ig szelídült a kormányzati kommunikációban.