Korábban Franciaország azon az állásponton volt, hogy minél előbb meg kell nyomnia a brit miniszterelnöknek a kilépési gombot. Németország mindig is mérsékeltebb álláspontot vallott. Ezt erősítette meg Merkel kancellár, amikor egy nappal Francois Hollande előtt tárgyalt a brit miniszterelnökkel Berlinben.

Theresa May nyilvánvalóvá tette, hogy idén valószínűleg nem nyomja meg a kilépési gombot, mert szeretne alaposan felkészülni a tárgyalásokra. A fő kérdés az, hogy Nagy-Britannia marad-e az 500 milliós uniós piacon. Ez döntő fontosságú a brit gazdaság számára, és különösen a londoni Citynek, mely nemcsak Nagy-Britannia, de egész Európa pénzügyi fővárosa.

Francois Hollande elnök, aki Dublinban tárgyalt, miután eszmét cserélt May miniszterelnökkel, kijelentette: csak akkor maradhat Nagy-Britannia az 500 milliós európai uniós piac része, ha elfogadja a szabad munkavállalás jogát az EU-ban. Nincs olyan, hogy csak az áruk és a pénzek áramlanak szabadon, az emberek pedig nem – hangsúlyozta a francia elnök.

Ebben a kérdésben komoly viták várhatóak a Brexit-tárgyalások során, mert az EU tagállamok meglehetősen egységesen osztják a francia elnök véleményét. Mind ragaszkodnak ahhoz, hogy állampolgáraik szabadon vállalhassanak munkát Nagy-Britanniában, ha a szigetország élvezni akarja az 500 milliós európai piac előnyeit.

David Davis Brexit miniszter viszont kijelentette: mindenképp korlátozni kívánják az uniós munkavállalók bejutását a brit piacra. Ezt valószínűleg úgy oldják meg, hogy megállapítanak egy dátumot, és aki azután érkezik Nagy-Britanniába, mint munkavállaló, azt teljes nyugalommal hazaküldhetik. Szép végkielégítésre számíthatnak – tette hozzá a Brexit miniszter. Nem épp önzetlenül, hiszen több millió brit polgár él és dolgozik az uniós országokban. A brit kormánynak az ő helyzetüket is figyelembe kell vennie a Brexit-tárgyalások során, melyek maximum két évig tarthatnak azt követően, hogy May asszony megnyomja a kilépési gombot.