Ez derül ki az UNESCO most közzétett oktatási jelentéséből. Az összkép nem éppen vigasztaló. A szegény országok nem teljesítették az alapelvárást az elemi oktatást mindenkinek programot. Sőt, egyes államok legjobb esetben is csak 2100-ban jutnak el ide, holott a határidő 2015 volt. Niger, Csád vagy Ruanda oktatási rendszere annyira gyenge és olyan magas a népszaporulat, hogy ezt a minimális elvárást is csak 85 éves késéssel tudják majd teljesíteni.

A középiskolai oktatás általánossá tételét 2030-ra irányozta elő az UNESCO. Dél-Korea messze megelőzte korát, de ezzel szinte egyedül áll. Még Fehéroroszország és Türkmenisztán jelezte, hogy teljesítette a normát, de sokan kételkednek a két állam statisztikáinak hitelességében. A fejlett országok közül még Kanada az, amely jó eséllyel rendelkezik, hogy teljesítse az általános 12 éves oktatási tervet. Az élvonalban van még Japán és a visegrádi államok – Magyarország kivételével. Az USA csak a határidő után tíz esztendővel, 2040-ben érhet célba. Az európaiak többsége még később: 2050 után.

Magyarország viszonylag jó csoportban van: Németország, Franciaország, Dánia és Írország ugyanilyen nagy elmaradást mutat a listavezető Dél-Korea eredményeihez képest. Az UNESCO jelentése is utal arra, hogy Dél-Korea és más ázsiai államok erőfeszítései az oktatásban gyorsan megtérülnek, hiszen a szakképzett munkaerő sokkal kreatívabb, és gyorsabb növekedést produkál a gazdaságban, mint a képzetlen.

A legszegényebb országok kapcsán pedig az UNESCO jelentése megállapítja: az oktatás a szó szoros értelmében életmentő lehet. Dél-Afrika példája mutatja, hogy amint növekedett a lakosság ismereteinek a szintje, drámai mértékben csökkent a csecsemőhalandóság, és a gyerekek közül is sokkal kevesebben távoztak idő előtt az élők sorából, mert a szülők odafigyeltek az elemi higiéniára, amelyről analfabéta őseiknek fogalmuk sem volt. A jelentés konklúziója keserédes: igaz, hogy szinte senki sem teljesíti az eredeti elvárásokat, de mégis óriási az előrelépés elsősorban Kína és India hatalmas embertömegeinek iskoláztatása miatt.

Európa kapcsán pedig egyértelmű: végképp vége a vezető szerepnek a világban. Az ázsiaiak ebben is fokozatosan lekörözik Európát annak ellenére, hogy nekik hatalmas hátrányt kell behozniuk. Nem hallgatja el a jelentés, hogy ebben a gazdasági érdek is nagy szerepet játszik: Mongólia, melynek ásványi kincsei fontosak Kína, Japán, Oroszország és az USA számára, sokkal nagyobb oktatási segélyt kap, mint az afrikai államok. Annak ellenére, hogy az oktatási rendszere fejlettebb azokénál. De hát az oktatás terén is a pénz beszél.