A szerző végignézte azoknak a kínai ügynökségeknek a honlapját, amelyek letelepedési kötvényeket árulhatnak, és azt találta, hogy szinte az összes kínál ilyet az eredeti ár feléért.

Aki efféle kötvényhez akar jutni, annak a vonatkozó jogszabályok szerint 300 ezer eurós (93 millió forintos), e célra kibocsátott ötéves futamidejű magyar állampapírt kell jegyeznie. A kínai cégek azonban akkor is lehetővé teszik a vásárlást, ha az ügyfélnek csak 150 ezer euró áll rendelkezésére.

Az 50 ezer eurós szolgáltatási díj kifizetését ebben az esetben sem lehet megúszni, a kötvények eladására engedéllyel rendelkező közvetítő cég, a Kajmán-szigeteken bejegyzett Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) azonban hitelt vesz fel, hogy biztosítsa a fennmaradó összeget.

A hitelt a China Construction Bank nevű pénzintézet nyújtja a lap információi szerint, de az MN azt sem tartja kizártnak, hogy azt valójában a HSSDF finanszírozza, amely így saját maga profitál az üzletből: megtartja a futamidő lejártával a 150 ezer eurót, míg a bank a 29 ezer eurós kamatot teszi zsebre.

Az MN szerint a magyar állam eddig 35 milliárd forint közpénzről mondott le azzal, hogy 2 százalékos garantált kamatot fizet a letelepedési kötvények után, miközben Magyarországon fél százalékos kamatra bocsáthatna ki ilyen értékpapírt. A kötvények értékesítését végző offshore cégek eközben 110 milliárdos bevételt értek el.

Amióta működik a program, 4 ezer külföldi jutott rajta keresztül letelepedési engedélyhez.

Magyarország a letelepedési kötvény tükrében: béke, jó levegő, kiváló oktatás

Enyhén pr-gyanús cikk jelent meg egy sanghaji lapban, amelyből kiderül, hogy miért jobb a magyar letelepedési kötvény más EU-tagokénál, hogy jobb itt a levegő, az oktatás, és nyugodtabb az élet. És hogy milyen befogadóak a magyarok.