A drasztikus lépést az a vita váltotta ki, amelyet a képviselők a kabinettel folytattak a megemelt benzinárak miatt. Bár Kuvaitban a képviselőket nyugat-európai értelemben nemigen lehetne vehemens ellenzékieknek nevezni, de így is három alkalommal próbálták kérdésekkel bombázni a kormányt, amely szeptembertől drasztikusan csökkentette a benzin árának állami támogatását, ami miatt a prémim kategóriás üzemanyagok ára 80 százalékkal megugrott. A drasztikus áremelés, amelynek eredményeként egy liter benzin átszámítva már csaknem 130 forintba került, kiverte a lakosságnál a biztosítékot és komoly elégedetlenségi hullámot indított el.

A kormány vasárnap rendkívüli ülést tartott, ami nem vezetett eredményre, így az olajmonarchia uralkodója a parlament feloszlatása mellett döntött. A kabinet, amelynek négyéves megbízatása jövő júliusban járt volna le, lemondott. Az uralkodó a döntést (amely nem egyedi Kuvait történelmében) az ország előtt álló gazdasági és biztonsági kihívásokkal indokolta. 

A kormány az olajárak csökkenése miatt húsz év után nyúlt hozzá az üzemanyagárakhoz. Az alacsony oktánszámú benzin ára 41 százalékkal emelkedett szeptemberben, de még így is csak 28 dollárcentbe kerül egy liter. A jobb minőségű üzemanyag 61 százalékkal lett drágább, elérve a 35 centes árat. Leginkább az extra alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyag kerül többe, 82 százalékkal, és ennek az ára meghaladja a fél amerikai dollárt.

Kuvait az utolsó az Öbölmenti Együttműködési Tanács tagországai közül, amely elszánta magát az üzemanyag árak emelésére. Az áram és a víz ára változatlan marad a helyi lakosoknak, és csak a külföldiek számára növekszik ezeknek a szolgáltatásoknak a díja, ráadásul csak egy év múlva. Villany és vízár emelésére fél évszázada nem volt példa Kuvaitban. Persze ezek az emelések alig változtatnak a költségvetési hiányon, amely a 2015-16-os költségvetési évben elérte a 18,3 milliárd dollárt. A megelőző 16 évben állandóan pozitív mérleggel zárt az államháztartás. A most zajló pénzügyi évben viszont még jó tízmilliárd dollárral ugrik meg a deficit, a becslések szerint a zárásra eléri a 29 milliárd dollárt.

Persze még van miből fedezni az alacsony olajár okozta bevétel kiesést, hiszen hatalmasak a valutatartalékai Kuvaitnak is. Igaz nem végtelenek, ezért erre az olajmonarchiára is ráférne a gazdasági struktúra átalakítása, amit például az emírségekben már részben végre is hajtottak. Dubajban például már csak a központi bevételek egyharmada származik az olaj és olajtermékek eladásából.