Az első kérdés, mit jelent az „egyaránt vonatkozik a kis- és középvállalatokra és a nagyvállalatokra” kitétel? Tényleg egykulcsos lesz a mai, kétkulcsos rendszer helyett, amelyben 500 millió forintos eredményig 10 százalékos, e fölött 19 százalék az adó?

Eredetileg a második Orbán-kormány alacsony szinten megállapított, egykulcsos adót képzelt el, de a költségvetés 2010 körül ezt még nem bírta volna ki. A Széll Kálmán-terv például megállapítja: „Eredeti terveink szerint 2013‐ban már megszűnt volna a 19 százalékos társaságiadó-kulcs és általánossá vált volna a 10 százalékos adómérték. A Széll Kálmán Tervre vonatkozó politikai döntés szerint azonban 2013‐2014‐ben még nem csökkentjük 19 százalékról 10 százalékra a társasági adó általános szintjét, miközben megtartjuk 500 millió forint nyereségig a 10 százalékos adómértéket. Ez 120 milliárd forinttal segíti az államadósság‐csökkentés programját.” 

Az elképzelés az volt, hogy a meg-nem-szüntetésből származó többletbevétel egy Államadósság-csökkentő Alapba kerül. Ez nem történt meg, és a tavaly tavaszig nem is volt szó a profitadó csökkentéséről. Akkor a 2011-es stabilitási törvény miatt viszont lépni kényszerült a kormány. Az alapján ugyanis 2016-ra egységesíteni kellett volna a társasági adót. Erre továbbra sem látta elérkezkezettnek az időt, ezért a kormány a stabilitási törvényben módosíttatta a vonatkozó passzust.

A jövő évi költségvetés 734 milliárd forint bevételt irányoz elő ebből az adónemből, ez nem elhanyagolható tétel, durván kétszerese a honvédelmi kiadásoknak. Az egykulcsos társasági adó mellett amúgy sokkal több érv szól, mint az egykulcsos szja mellett, viszont ha így dönt a kormány, akkor a többségében magyar tulajdonú kkv-szektor versenyhátrányba kerülhet a multikkal szemben.

A második kérdés, hogy mi lesz a kedvezményekkel? A jövő évi költségvetés szerint ezek összege 227 és 257 milliárd közé eshet. Az érvényesített adókedvezmények rovatban a legnagyobb tétel a sportcélú támogatás adókedvezménye, 82-92 milliárd közötti összeggel, ami annyit tesz, hogy ennyi bevételről mond le a költségvetés a látványsportok javára. Ehhez viszonyítva az előadó-művészeti tevékenység adókedvezménye szerény 23-25 milliárd. A másik ágon, az adóalap-csökkentő tételek közt a kutatásra, fejlesztésre elszámolt költségek után 67-70 milliárd forint körüli összeget hagy az üzleti szférában.

A harmadik kérdés, hogy mi lesz a különadókkal? Hiszen az önmagában rendkívül torz adórendszert jelent, ha az ágazati különadókból és a bankadóból befolyó summa nagyobb, mint a teljes társaságiadó-bevétel. A jövő évi költségvetés a különadókból (az energia-ellátókat, a közműveket, a távközlést, a bankokat, biztosítókat és a reklámozókat terhelő adókból, illetve a tranzakciós illetékből) együttesen csaknem 480 milliárd forint bevételt vár. Ha a gazdaság összes vállalkozása, a nyeresége után, ennél kevesebbet fizet a költségvetésbe, akkor a gazdaság még jobban kettészakad: a megadóztatott szektorokat már-már brutális méretű terhek sújtják, miközben például az ipari, építőipari tevékenység Európa legalacsonyabb kulcsával adózik.