Guy Verhofstadt - aki az EP részéről a Londonnal folytatandó kilépési tárgyalások felelőse - a The Times című konzervatív napilapnak azt mondta, hogy elvben támogatja ezt az elképzelést. A szombaton megjelent interjúban Belgium volt miniszterelnöke kijelentette: harcolni kell a brit választók azon 48 százaléknak a jogaiért is, akik nem arra szavaztak, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az EU-ból.

A brit EU-tagságról rendezett júniusi referendumon a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége voksolt a Brexitre, vagyis Nagy-Britannia kilépésére.  A The Times ismertetése szerint Verhofstadt egy másik liberális EP-képviselő, a luxemburgi Charles Goerens javaslatát karolta fel és terjesztette ki. Goerens eredeti indítványa "társult állampolgársági jogokat" kínálna, Verhofstadt elképzelése viszont az EU-tagállamok állampolgárainak járó uniós jogkörök mindegyikét hozzáférhetővé tenné azoknak a briteknek, akik ennek fejében éves díjat fizetnének Brüsszelnek. A brit lap úgy tudja, hogy a javaslatról még az idén szavaznak az EP-képviselők, de ahhoz, hogy a terv a brit kilépés feltételeiről szóló majdani megállapodás része legyen, az összes EU-tagállam jóváhagyására is szükség lenne.

A The Times idézi az eredeti javaslatot beterjesztő Goerenst is, aki szerint 15-30 millió közé tehető azoknak a briteknek a száma, akik "mélységesen sajnálkoznak" a Brexit miatt. Goerens szerint az általa beterjesztett javaslat célja az uniós tagsággal járó jogok biztosítása azoknak a briteknek, akik e jogosultságokat meg akarják tartani. A brit lap ismertetése szerint a javaslat alapján az éves díjat befizető britek továbbra is szabadon mozoghatnának és letelepedhetnének az EU-tagországokban, és részt vehetnének az európai uniós választásokon is.

Verhofstadt a The Timesnak mindazonáltal elismerte, hogy a terv ügyében felmerültek jogi kérdések, és sokan felvetették azt is, hogy mi értelme az EU-tagságnak, ha az egyes országok állampolgárai egyébként is hozzájuthatnak a tagsággal járó előnyökhöz.