Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Idehaza az embereknek több mint a felével előfordult már, hogy csak papíron vette ki összes évi szabadságát. A mostanihoz hasonló szünetek ezért (is) nagyon értékesek számukra.
Szerencsésebb években több négynapos hosszú hétvége is összejön. Sajátos, de az ilyen potya szünetek sokszor nagyobb becsületnek örvendenek a pihenőnapok hierarchiájában, mint az évi rendes szabadságok.
Amerikai és európai kutatások egybehangzó tapasztalata, hogy az emberek egyre jelentősebb része nem veszi ki az összes szabadságát; jó, ha éves kerete kétharmadát kimeríti. A Marketwatchban nemrég ismertetett egyik kutatás szerint tavaly az amerikaiak többségének (55 százalék) maradt bent szabadsága (átlag 16,2 napot vettek ki), míg ez az arány például 2013-ban csak 42 százalék volt. Még azokban az országokban is, ahol a szabályok lehetővé teszik, hogy a szabadság helyett munkával töltött napokat a cég kifizesse, vagy a ki nem vett napok egy része a következő évre átvihető, a szabadságok mintegy harmada elvész. Magyarországon sem jobb a helyzet. Egy tavalyi közvélemény-kutatásában például a válaszadók 52 százaléka nyilatkozott úgy, megesett már vele, hogy csak papíron vette ki az összes szabadságát.
A „kizsákmányoló kapitalista munkahely” klasszikus baloldali toposza napjainkban a reneszánszát éli. Ennek száz évvel ezelőtti fő ismérve a 12–14 órás munkanap vagy a gyerekmunka volt, most az önkizsákmányolás formáját ölti. A többnyire valamilyen nagyobb felelősséggel járó munkakörökben dolgozó notórius szabadságkerülők esetében gyakori magyarázat, hogy – mivel a folyamatos változások közepette a gyors reagálás a versenyképesség egyik fő szempontjává vált – a távollétük más munkafolyamatokat is könnyen megakaszthat. Ezen a veszélyen persze sokat enyhít, hogy az okostelefonokon is elérhető internet világában ma már a fizikai távollét sem akadálya a munkahelyi jelenlétnek, ami viszont a szabadság fogalmának újraértelmezését is megköveteli: lehet-e úgy pihenni, ha a postafiókunkra akár csak félnaponta is, de ránézünk. Ritkább, de nem elhanyagolható magyarázat a szabadságok ritkulására, hogy – például a gazdasági válság nyomán lezajlott leépítések, illetve a szakképzett munkaerő hiánya miatt – bizonyos munkakörökben egyre nehezebben oldható meg a helyettesítés. Máskor viszont épp az állás elvesztésétől való félelem a motiváció.
Ami a dolgozók által ki nem vett szabadságok révén a munkáltatónál látszólag megtakarítás – az amerikai cégek évente 61,4 milliárd dollárt spórolnak így –, valójában súlyos ár. Amikor valaki azt mondja, hogy nem engedheti meg magának a „kikapcsolódás luxusát”, joggal lehet gyanakodni a tömény munkaalkoholizmusra. Az ilyen ember reggel fölkel, elindul a pofonjáért, és addig megy, míg meg nem kapja, vagyis fel nem áldozza magát a munka oltárán.
Közhely, hogy a feszített munkatempó a stressz és más betegségek elsőrendű forrása. A leállni nem tudók számára a pszichoszomatikus és más megbetegedések mellett legalább ekkora veszély a kiégés, a belső motivációs rendszer idővel bekövetkező lebénulása, és ezzel összefüggésben a teljesítmény csökkenése. Ha pedig elvész a munka felett érzett öröm, akkor a motiváció csak a külső jutalmazó-büntető módszerekkel hozható vissza. Ideig-óráig. Merthogy – szemben a jól működő belső jutalmazó rendszerből eredő flow-élménnyel – ha az örömöt okozó anyag külső forrásokból kerül a szervezetbe, az függőséget okoz. A kilátásba helyezett prémium, fizetésemelés egy ideig motiváló, de az effajta igények egy idő után csak egyre nagyobb dózisokkal – gyakoribb és magasabb összegű jutalmakkal – enyhíthetők. Épp ezért munkáltató és munkavállaló közös érdeke, hogy legyen idő megállni, időről időre kiszállni a mókuskerékből, feltöltődni.
És ehhez még csak többhetes pihenőre sincs feltétlenül szükség. Kutatások bizonyítják, hogy egy üdüléssel vagy utazással kapcsolatos élmény tartóssága csekély, vagy szinte semmilyen összefüggést nem mutat az ott töltött idő hosszával.
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Az űrgazdaság egyre szélesebb lehetőségeket kínál már a kisebb cégek számára is. Pályázati források is rendszeresen elérhetők a vállalkozások számára.
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
A hatalomnak az a legnagyobb csábítása, hogy azt gondolod, mindent megtehetsz. A kontroll meg azt jelenti, hogy nem tehetsz meg mindent – mondja Szikora János, aki megrendezte Térey János verses drámáját, A Nibelung-lakóparkot a székesfehérvári Vörösmarty Színházban.
Három gyereket pedig életveszélyes állapotban vittek kórházba, miután kamionnal ütközött egy személyautó.
A pusztító időjárásnak az autópályán is voltak elszenvedői.
Hollywood új generációjának legnevesebb színészeivel készült, de csak csöppnyi porfelhőt kavart a Vágtázó lovakról. Pedig ha nem is leszünk tőle vidámabbak, érdemes tenni vele egy próbát. Kritika.
Megdöbbentő részletek derülnek ki a kép történetét felkutató tanulmányából.
A vizsgálatot nehezítette, hogy a Lamborghini csaknem teljesen elégett.