Merthogy a népi parlament és az égisze alatt működő nemzeti konzultatív tanács tagjai között 209 olyan személy van, akinek a vagyona eléri vagy meghaladja a 2 milliárd jüant. Ez „csak” 276 ezer eurónak megfelelő összeg. De, írja a sanghaji Hurun Report friss számára hivatkozva a Le Figaro, 100 népképviselő már dollárban is milliárdos, igaz, ők a két testület teljes taglétszámának csak a 4 százalékát teszik ki. A Hurun Report arra is rámutat, hogy Hszi Csin-ping elnök négy évvel ezelőtti hatalomra kerülése óta a nép leggazdagabb választott képviselőinek vagyona 64 százalékkal gyarapodott. Hszi Csin-ping 2012 novemberében lett a Kínai Kommunista Párt főtitkára és a párt katonai bizottságának az elnöke. A szokások szerint a következő év tavaszán az Országos Népi Gyűlés államfővé is választotta. A 63 éves politikus regnálásának első évei a korrupció elleni harcról is szóltak. Valóban sok kenőpénzből meggazdagodott helyi és országos vezető bukott le, és az ő kegyvesztettségük nagy sajtónyilvánosságot kapott. De közben viharosan nőtt a kínai milliomosok és milliárdosok száma is.

Kínában nem lehet úgy üzleti karriert befutni, mint mondjuk Új-Zélandon, Kanadában vagy Norvégiában. Aki a világ legnépesebb országában gazdagodik, annak jóban kell lennie a hatalommal. Rory Truex, a Princeton egyetem Kína kutatója szerint az Országos Népi Gyűlés milliárdosainak karrierje jól tükrözi a modern Kína működési mechanizmusát. A hatalommal jól kijövő gazdag vállalkozókat parlamenti képviselői státusszal jutalmazzák. Ezzel elérik, hogy további gyarapodásuk összhangban legyen az állam és a párt érdekeivel, nyilatkozta az amerikai kutató. Ez a nagy népi céloknak nem ellentmondó gyarapodás 64 százalékos vagyonnövekedést eredményezett a leggazdagabb képviselőknél az utóbbi négy évben.

Hszi Csin-ping „uralkodásának” még csak a felénél tart, mert a kínai politikai szokások szerint egy vezető garnitúra tízéves mandátumot kap. 2022-ig tehát kedvenc képviselői tovább gazdagodhatnak, ha betartják a kínai „nagy népi kapitalizmus” szabályait. Amelyek persze sehol sincsenek leírva, ezért óvatosnak kell lenniük, hiszen csak addig gazdagodhatnak, ameddig azt a párt legfelső vezetése is jónak látja.