Hiába csökken a súlyos nélkülözésben élők aránya Magyarországon évek óta, még így is az EU negyedik legrosszabb helyzete a miénk. Az Eurostat ma kiadott adataiból kiderül: 2016-ban a magyarok 16,2 százaléka tartozott a legsúlyosabban nélkülözők közé, ez közel 1,6 millió embert jelent. A szám látványosan csökken már évek óta, 2013-ban például még 27,8 százalékos volt. Ennek ellenére uniós összehasonlításban még mindig katasztrofális a helyzetünk: nálunk rosszabbul csak a görögök, a románok és a lista legalján még az utolsó előttitől is súlyosan leszakadt bolgárok állnak. A visegrádiakhoz képest hatalmas a lemaradásunk: a magyarok között kétszer akkora a súlyosan nélkülözők aránya, mint a lengyeleknél, a cseh és a szlovák adatnál pedig háromszor magasabb a mienk.

EU-s átlagban folyamatosan csökken a legsúlyosabb nélkülözésben élők száma, tavaly 7,8 százalékos volt (a legrosszabb helyzetet 2012-ben mérték, 9,9 százalékkal). A legjobb helyzetben a svédek vannak, ahol a lakosság 0,7 százaléka érintett, mögöttük Luxemburg és Finnország következik a listán.

A nélkülözést kilenc mutatóval mérik. Ha a kilencből hármat nem tud megengedni magának valaki, akkor nélkülözőnek számít – erről nemrég adták ki a felmérésüket, az alapján a magyarok 34 százaléka élt nélkülözésben –, a mostani vizsgálatban mért súlyos nélkülözés pedig azt jelenti, hogy az embernek a kilencből legalább négyre nincs pénze. A lista kilenc tétele:

- lakbér vagy jelzáloghitel, rezsiszámlák és egyéb kölcsönök részlete

- egyhetes nyaralás

- húsétel minden második nap

- váratlan kiadások

- telefon

- színes televízió

- mosógép

- gépkocsi

- fűtés.