A kormányfő szabadulna pénzügyminiszterétől, akit adócsalással gyanúsít. A pénzügyminiszter, aki egyáltalán nem mellesleg a kormányfő legfőbb politikai riválisa, helyettesét ajánlotta maga helyett. Alena Schillerova nem megfelelő utód – közölte sajtóértekezletén Bohuslav Sobotka miniszterelnök. Túlságosan is lojális eddigi főnökéhez. Vagyis aligha vizsgálná ki tárgyilagosan Andrij Babis pénzügyminiszter adóügyeit. Ezeket a kormányfő szociáldemokrata pártja különösen azóta firtatja, hogy kiderült: a pénzügyminiszter pártja, az Ano több szavazatot szerezne az októberi választásokon, mint ők. A miniszterelnök azzal számolt: a nagyon gazdag embereket sehol sem szeretik igazán.

Andrij Babis pénzügyminiszter pedig csakugyan nagyon gazdag: szerepel a Forbes dollármilliárdos listáján. Több mint 3 milliárd dollárra teszik cégbirodalma értékét. Amikor pénzügyminiszter lett, az operatív irányításról lemondott, de a tulajdonjogról természetesen nem. Ugyanakkor, mint az adóhivatalt felügyelő miniszter befolyásolhatta a cégbirodalom adófizetési kötelezettségeit. A miniszterelnököt támogató sajtó ezen kívül Babis múltját is feszegeti. A cégbirodalom alapjait ugyanis Babis még a szocialista Csehszlovákia fennállása idején vetette meg. Közös csehszlovák-marokkói céget hozott létre a nyolcvanas években. Ezt nem tehette volna meg a csehszlovák, sőt a szovjet titkosszolgálat aktív támogatása nélkül – írják az őt bíráló prágai lapok. Babis médiabirodalmának lapjai természetesen mindent rendben találnak és a kormányfőn gúnyolódnak, akik évekig együtt kormányzott Babissal, majd pedig pont a választások előtt döbben meg azon, hogy a pénzügyminiszter Csehország második leggazdagabb embere.

Eléri-e célját a miniszterelnök lejárató kampánya? A választásokat októberben tartják, de a pénzügyminiszter pártja még mindig jóval népszerűbb, mint a kormányfőé – állapítja meg a New York-i Bloomberg hírügynökség prágai tudósítója. Miközben lassan kabaréba fullad a választási kampány: a szociáldemokrata államfő a pénzügyminisztert támogatja saját pártjának kormányfőjével szemben, és felmerül a kínos kérdés: nem bumeránghatású-e a lejárató kampány, ha a választópolgárok lassan egyetlen szavát sem hiszik el a miniszterelnöknek.