Megalázóan alacsony fizetésekért, rendszeresen túlórázva kell dolgozni, hogy több százezer ember időben megkaphassa a fizetését és a szociális támogatásait – erre panaszkodnak a Magyar Államkincstárnál. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete sztrájkot helyezett kilátásba, ha nem tudnak megállapodni a kormánnyal, a legtöbben viszont nem a néhány órás leállást szenvednék meg igazán, hanem azt, hogy egyre kevesebben dolgoznak az állami szférában, egyre rosszabb körülmények között.

Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) főtitkára egy korábbi sajtótájékoztatón 2016 szeptemberében.

Fülöp Máté

Az Államkincstárnál, de a közszolgálat más területein is arra panaszkodnak: egyre súlyosabb problémákat okoz a munkaerőhiány, az pedig szerintük kisebb csoda, hogy ezt még nem vették észre százezrek. Ahogy egy ottani dolgozó elmondta: annyira sokakat tudnak elcsábítani a magánszférába, hogy aki még az Államkincstárnál maradt, annak már nagyon komolyan kell küzdenie, egyik hónapban se érezzék meg az emberek a saját bőrükön, mekkora a baj.

Az Államkincstár a szakszervezet megfogalmazása szerint „a magyar állam pénzügyi vérkeringését biztosítja”. A gyakorlatban ez a hangzatos kifejezés annyit jelent: nagyjából 900 ezer, állami, önkormányzati, vagy épp egyházi intézménynél dolgozó ember bérszámfejtését végzik, ők a felelősek azért is, hogy a szociális támogatásokat vagy épp az ápolási díjakat minden jogosult időre megkapja, de a kormány célja az, hogy hamarosan minden, az államtól érkező kifizetés az Államkincstáron keresztül érkezzen. Ezen kívül az EU-s források kifizetése is az ő felelősségük, és állampapírok forgalmazásával is foglalkoznak. Vagyis valóban sokan érezhetnék meg, ha a munkaerőhiány miatt kicsúsznának a határidőkből.

A 900 ezer érintett jelentős része ráadásul olyan fizetést kap, aminél súlyos problémát okozhat már néhány nap csúszás is. Emlékezetes, milyen sokakat érintett rosszul, amikor másfél éve több százezer embernek késett néhány napot a fizetése. Pedig akkor minden szabályosan zajlott, csak épp ahhoz nem voltak szokva a dolgozók, hogy a hónap legelső napjai helyett a törvényben előírt határidő napjára (ez a közszolgálati jogviszonnyal rendelkezőknél 5-e, a közalkalmazottaknál 10-e) kapják meg a fizetést. A hírek akkor egy ideig arról szóltak, hogy egy új bérszámfejtő szoftver átállása borította meg a rendszert, de az Államkincstár tagadta, hogy nála lett volna a probléma.

A dolgozók többsége gyakorlatilag minden nap túlórát vállal, mert a legtöbben alapesetben a garantált bérminimumot, vagyis nettó 107 ezer forintot vihet haza. Nem csoda, hogy egyre többeket csábítanak át a versenyszférába vagy épp külföldre: a fizetesek.hu úgy számol, hogy egy átlagos bérszámfejtő bruttó 240 ezer, egy könyvelő pedig 258 ezer forintos fizetést kap havonta, míg a garantált bérminimum bruttója 161 ezer forint. A központi közigazgatási szerveknél sokan utoljára 8-10 évvel ezelőtt kaptak fizetésemelést – természetesen ez azokra nem igaz, akiknek a bérminimum törvényben rendezett összege jár. Boros Péterné, a szakszervezet elnöke arról beszélt: 610 ezer állami munkavállaló közül nagyjából 200 ezren vannak, akinek a fizetését még az előző évtizedben emelték meg. A probléma sokáig csak az volt, hogy túl gyorsan váltják egymást a dolgozók, mára viszont már odáig jutottak, hogy szinte lehetetlen elmagyarázni valakinek, miért az állami szférát érdemes választania – állítják az érdekképviseletek.

Molnár Anikó

A szakszervezet azt kéri a kormánytól, hogy azok a közszolgálati alkalmazottak, akik az idén nem kapnak béremelést, valamilyen központi bérintézkedés, és életpályatörvény hatálya alá sem tartoznak, már ebben az évben kapjanak 25 százalékos bérkiegészítést, három év alatt pedig a mostani másfélszeresére nőjön a fizetésük. Mint elmondták, úgy számolnak, hogy az Államkincstárnál az első, 25 százalékos emelést nagyjából egymilliárd forintból már ki tudná gazdálkodni a kormány, de az összes követelésük már százmlliárdos nagyságrendű kiadást is jelenthet.

A Magyar Államkincstár úgy reagált a szakszervezetek követelésére: az alapfeladatok ellátását szerinte semmi nem veszélyezteti, a bérszámfejtés nincs veszélyben - közölték. Hozzátette azt is, hogy ennek ellenére nyitott arra, hogy egyeztessen a munkavállalókkal. A kormány részéről Lázár János annyit mondott: sem a minisztériumoknál, sem a Magyar Államkincstárnál nem lehet sztrájkolni. A szakszervezet ezt másképp tudja: szerinte lehet törvényesen sztrájkolni ott, ahol működik szakszervezet és a dolgozók legalább fele plusz egy ember támogatja az akciót. A sztrájktörvény erről úgy rendelkezik: az államigazgatási szerveknél a kormány és az érintett szakszervezetek megállapodásában rögzített sajátos szabályok mellett gyakorolható a sztrájk joga.

Az egyébként sem valószínű, hogy a sztrájk sokakat érintene rosszul. A hónap közepére tervezett időpont (egész pontosan július 17-én egy kétórás munkabeszüntetés a terv) miatt a hónap végi bérszámfejtéssel nagy bajok nem lennének, és kérdéses az is, hány helyen nem vennék fel a munkát.